ie. 27. szeptember 21-én halt meg közel 90 éves korában Marcus Terentius Varro, az ókori Róma egyik legnagyobb tudósa, költő, író. 620 könyve prózát és költeményeket tartalmaz, kora szintézisét "A tudományok kilenc könyvben" címen foglalta össze. Írt a latin nyelvről, a mezőgazdaságról, a filozófiáról, a számokról és sok egyéb témáról. Termékeny író volt, az ókor legismertebb polihisztora.
1235. szeptember 21-én halt meg II. Endre, III. Béla fiatalabb fia, aki elszánt uralomra törésével már édesapjával, később bátyjával, Imre királlyal is konfliktusba keveredett. Hatalomra kerülve belpolitikáját "új berendezkedésnek" nevezte, ez valójában a királyi birtokok eladományozását jelentette hívei felé. A megcsappant bevételeket rendkívüli adók kivetésével pótolta, s élt a pénzrontás eszközével is. Hibái miatt az 1222 évi Aranybulla kiadására kényszerült. Külpolitikája szintén megkérdőjelezhető: többször indított hadjáratot Halics ellen gyakorlatilag eredménytelenül. 1217-ben indult a többször megígért keresztes "hadjáratára", azonban kerülte a csatákat, inkább ereklyék vásárlásával, és meggondolatlan házassági szerződések megkötésével múlatta az időt. Harmadik felesége (az első a Bánk bánban is szereplő Meráni Gertrud volt) Beatrix már az ő halála után szülte Istvánt, az utolsó Árpád-házi király, az "Aranyágacska", III. Endre apját.
1991. szeptember 21. óta ez a nap az akkori népszavazás döntése alapján az Örmény Függetlenség Napja. A világ első keresztény országában már Kr.u. 40-ben voltak keresztény közösségek, majd 301-ben lett államvallás. Hitük szerint országuk a bibliai Édenkert területe; régészeti leletek szerint az őskortól lakott, mai fővárosát ie. 782-ben alapították. Az arab hódítások idején is megőrízték viszonylagos függetlenségüket, de az 1230-at követő mongol, majd az azt követő török és perzsa támadások során az önálló Örményország megszünt. Soraikban az első tömegmészárlás II. Abdul Hamid, a "véres szultán" nevéhez fűződik, aki nem tűrte, hogy keresztény jogokat követeljenek maguknak az ő muzulmán államában. 1894-96 között bizonytalan becslések szerint 80-300 ezer örményt mészároltak le. Az ennél is szörnyűbb események a szultánság bukása, az Ifjútörökök színrelépése után kezdődött. Az új török kormány írtóhadjáratot szervezett az örmény kisebbség ellen, iszonyatos tömegmészárlást hajtva végre, öncélú kínzásokkal, az örmények tulajdonainak elkobzásával. Gyakran megtörtént, hogy az embereket kihajtották a sivatagba és ott hagyták őket éhen-szomjan haljanak, demegesett hogy várandós nőket, gyerekeket keresztre feszítettek. Az I. világháború után a szovjetek megszállták Örményországot, amit aztán Törökország elismert, de a rettegés csak Sztálin halála után enyhült az országban. Az örmény birodalomból tenyérnyivé (29 800 km2) zsugorodott ország 2012-ben szakította meg diplomáciai kapcsolatát hazánkkal, az azeri baltás gyilkos megmagyarázhatatlan kiadatása miatt.
Márk Éva
|
|
