A NAP IDÉZETE:
"A gazdag mindig eljátszadozhat a szegénnyel, mert nála van a pénz, azaz a hatalom." DÉRY TIBOR
Szeptember 17-e ZSÓFIA napja. A név görög eredetű, jelentése: bölcsesség.
1374. szeptember 17-én I. (Nagy) Lajos kiadta a kassai privilégiumot. A privilégium garantálta, hogy a lányai, Katalin, Mária vagy Hedvig közül az egyik a király halála után a lengyel trónra léphet.
Mivel Lajosnak nem született fia, biztosítani akarta lányai uralkodását a halála után. Ez Magyarországon nem
ütközött akadályba, de a lengyel rendek csak férfiágon ismerték el az Anjou-ház trónöröklésének jogát. Ennek céljából a lengyel főpapokat és nemeseket Kassára hívták egy gyűlésre, ahol az Anjou-ház hívei bezáratták a kapukat és nem engedtek senkit távozni, amíg végül elfogadták a 19 szakaszból álló kassai privilégiumot.
A szerződés elsősorban a királylányok trónörökléséről rendelkezett, ennek elismerése fejében bővítette a lengyel nemesség előjogait. Biztosította Lengyelország területi sérthetetlenségét és fölmentette mindenféle királyi adó alól. A király vállalta továbbá, hogy a nádor, várnagy, bíró, alkamarás élethossziglani főhivatalokat idegenekre nem ruházza.
1382. szeptember 17-én Székesfehérvárott királlyá koronázták a 12 éves Máriát, I. (Nagy) Lajos leányát. A szertartást Demeter bíboros, esztergomi érsek végezte. A tényleges hatalmat a gyermek helyett édesanyja, Erzsébet anyakirályné gyakorolta.
1439. szeptember 17-én Albert király és az országnagyok a Titel melletti tüdőrévi táborban határozatot hoznak, hogy 1440 tavaszán zsoldossereget állítanak fel a török ellen. A sereg költségeire 100 dénáros rendkívüli adót vetnek ki a jobbágyokra és az egytelkes nemesekre. A király kötelezettséget vállal, hogy a hadjáratot személyesen vezeti, külföldi segítségről is gondoskodik, és az országos adót a királyi és a királynéi
birtokokról is behajtja.
1990 szeptemberében 17-én Rómában II. János Pál pápa magánkihallgatáson fogadta Antall József miniszterelnököt. A megbeszélésen szóba került a Szentatya közelgő magyarországi látogatása, valamint tárgyaltak az egyházi intézmények helyreállításáról, az egyházi javak visszaadásáról, és a magyar nyelv liturgikus használatáról a szomszédos államokban.
Topor István
|
|
