1437. szeptember 16-án a Belső-Szolnok vármegyéhez tartozó Kápolnán az erdélyi három rendi nemzet: a magyar nemesség, a székelyek és a szászok küldöttei unióra léptek a fölkelő parasztok ellen. Erre azért volt szükség, mert előbb Kardos János vezetésével a Szászföldön és az erdélyi Fehér megyében tört ki parasztfelkelés, majd a mozgalom átterjedt Erdély északi részére és a Tiszántúl egyes megyéire is. A parasztsereg élére Budai Nagy Antal került, akinek vezetésével július elején Dés mellett vereséget mértek a Csáky László vajda vezette nemesi seregre.
1672. szeptember 16-án Teleki Mihály kővári kapitány, az erdélyi fejedelmi tanács helytelenítése ellenére és az országgyűlés tudta nélkül, hadjáratra indult a bujdosókkal I. Lipót ellen.
1848. szeptember 16-án megalakult az Országos Honvédelmi Bizottmánya a forradalom és szabadságharc idején a végrehajtó hatalom legfelső szerve. Miután a Batthyány-kormány szeptember 11-én lemondott Kossuth javaslatára a képviselőház létrehozta az OHB-t. Elnöke Kossuth Lajos, helyettese Nyáry Pál lett. A bizottmány tagjává választották még Pálffy Jánost, Patay Józsefet és Sembery Imrét.
1935. szeptember 16-án befejezte XXX. kongresszusát a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, amely a fasizmus elleni harcot jelölte meg a párt egyik legfontosabb feladatának. Kéthly Anna, a párt meghatározó alakja, parlamenti képviselője látva a szélsőjobb előretörését, az országnak a hitleri Németország felé közeledését, a társadalmi problémák hangoztatása mellett most már a zsidótörvények éles bírálójává is vált.
Topor István|
|
