Évfordulók október 4-én

2014.10.03 17:00

1490. október 4-én zajlott Mátyás özvegye, Aragóniai Beatrix és II. Jagello Ulászló "titkos" esküvője, ami hátralévő életére mélyen megalázó helyzetbe hozta a hatalomvágyó királynét. II. Ulászló szeptemberi koronázásakor ünnepélyesn megesküdött, hogy nőül veszi az özvegyet, mert ez az út vezetett a magyar trónhoz, de volt már egy érvényes házassági szerződése, és nem is állt szándékában egy korosodó, meddő asszonyhoz kötni a jövőjét. Bizalmasai - tehát tanúk előtt - kijelentette, hogy kényszerből nősül, a szertartás pedig a királyné esztergomi házában zajlott alig pár ember előtt. A király azonnal távozott nem törődve a királyné által összehívott vendégekkel, s mint utólag kiderült Bakócz Tamás szándékos formai hibákkal végezte az esketést. Ezeket felhasználva II. Ulászló hamarosan elindította a házasság megsemmisítésére irányuló eljárást.

Beatrix a következő tíz évben mindent megpróbált hogy a hatalom közelében maradhasson, de befolyása egyre csökkent. Bár maradtak támogatói, a politikai helyzet, a hatalmi érdekek úgy hozták, hogy VI. Sándor pápa 1500-ban érvénytelenítette a házasságot. A megalázott és kisemmizett asszony fivérénél talált menedéket Nápolyban, s még azt is látnia kellett, hogy családja elveszíti a trónt. A Mátyás mellett pazar pompához szokott Beatrix szegényen halt meg egy nápolyi kolostorban ötvenéves korában.

1570. október 4-én született Pázmány Péter író, esztergomi érsek, a magyarországi ellenreformáció lelke. Szülei protestánsok voltak. Anyja halála után a második feleség vezette be a katolikus tanokba, ezután a jezsuiták kolozsvári gimnáziumában, majd Krakkóban, Bécsben, Rómában tanult. Prédikációival, ékesszólásával számos protestáns embert, köztük főurakat vezetett vissza a katolicizmushoz. Kosztolányi Dezső: A magyar próza atyja címmel jelentetett meg róla esszét a Nyugatban 1920-ban. A címben szereplő kifejezés azóta is Pázmány Pétert jelöli.

1582. október 4-ét követő napon október 15-e következett, ezzel bevezették XIII. Gergely pápa naptárreformját. A reformra azért volt szükség mert erre a korra az addig használt Julianus-naptár szerint 10 napos késés volt a Föld Nap körüli forgása és a naptár között. Az új naptárat a XVIII. sz.-ig csak katolikus országok vezették be (Magyarország 1588-ban), a protestánsok jóval később tértek át. Legtovább a cári Ororszország tartotta magát a hagyományos időszámításhoz, a reformot 1918-ban a szovjet állam vezette be.

Márk Éva