Évfordulók október 29-én

2015.10.28 17:12

A NAP IDÉZETE:

"Nincs veszedelmesebb egy szabad nép kormányzásában, mint a titkolózás, amely sok gyanúra és bizalmatlanságra ad lehetőséget." II. Rákóczi Ferenc: Gyömrői beszéd

Október 29-e NÁRCISZ napja. A Nárcisz eredetileg a Narcisszusz férfinév női párja. Narkisszosz görög mitológiai alak születésekor Teiresziasz, a vak jós megjósolta, hogy csak akkor érheti meg az öregkort, ha nem ismeri meg önmagát. Amikor Narkisszosz ifjúvá serdült, sok nimfa beleszeretett, ő viszont mindet elutasította. Az egyik nimfa azonban nem törődött bele kikosarazásába, s Nemeszisz istennőnek, a bosszúállás istennőjének tett panaszt, aki meghallgatta és teljesítette a kívánságot. Narkisszosz vadászat közben egy folyó partjára ért, és mivel inni akart, belenézett a folyótükörbe. Ekkor megpillantotta önmagát és azon nyomban magába szeretett. Egész nap ott maradt és hasztalan próbálta magához ölelni tükörképét. Így ugyanazt a kínt élte át, amit a nimfák, amikor nem kaphatták meg. Reggelre Narkisszosz helyén az odasiető nimfák márcsak néhány sárga szirmú virágot, nárciszt találtak. A nárcisz azóta is az önimádat jelképe.

1906. október 29-én helyezték örök nyugalomra Kassán a Szent Erzsébet-dómban II. Rákóczi Ferencet, Zrínyi Ilonát és Bercsényi Miklóst. A II. Rákóczi Ferencet és társait megbélyegző 1715. évi 49. tc. 2. és 3. §-ait az országgyűlés 1906. október 23-án eltörölte, majd elfogadta a fejedelem és társai hamvainak hazahozataláról szóló törvényjavaslatot, amelyet az uralkodó 24-én szentesítet.  A hamvak és a síremlékek hazaszállítására egy
öttagú bizottság alakult, amely 1906. október 14-én indult el Budapestről, és 16-án délelőtt meg is érkezett Konstantinápolyba. A küldöttség még aznap délután kiemeltette a lazaristák kolostorában a sírokból a II. Rákóczi Ferenc, Rákóczi József, Zrínyi Ilona és Csáky Krisztina hamvait tartalmazó ládákat, majd másnap reggel Thököly Imre, Bercsényi Miklós, Esterházy Antal és Sibrik Miklós földi maradványait.

A koporsók 29-én reggel 5 óra után érkeztek Kassára. Az itt felállított gyászsátorban az egyházi szertartás és Thaly Kálmán beszéde után Rákóczi és társai földi maradványait a székesegyházba vitték, ahol fél 11-kor Fischer-Colbrie Ágoston kassai segédpüspök tartott gyászistentiszteletet. Este öt órakor vitték le a székesegyház kriptájába a hamvakat tartalmazó koporsókat. A kriptában Forster Gyula, az országos öttagú
bizottság tagja, a kormány és az országos öttagú bizottság előzetes utasításai értelmében kinyitotta Rákóczi József cédrusfa koporsóját, és kivette abból a csontokat tartalmazó ládát, kinyitotta Zrínyi Ilonának Konstantinápolyban ideiglenesen leólmozott koporsóját, és ebbe tette a Rákóczi József csontjait magában foglaló ládát. Ezután a rézkoporsót újra leólmoztatta és a II. Rákóczi Ferenc földi maradványait tartalmazó rézkoporsóval együtt kőszarkofágba helyezte. Hasonlóképpen egy kőszarkofágba tették Bercsényi Miklós és felesége hamvait, valamint külön-külön Esterházy Antal és Sibrik Miklós csontjait.

1923. október 29-én kiáltották ki a Török Köztársaságot. A Törökország által elvesztett I. világháborút lezáró sevres-i békeszerződés ellen a törökök katonai ellenállást szerveztek. Az 1923-ig tartó függetlenségi háború során a Musztafa Kemal tábornok által vezetett török haderők kiszorították az angol, olasz, görög és francia csapatokat, és megalakították a Török Nemzeti Országgyűlést. Mivel azonban a szultán és kormánya nem volt
hajlandó elismerni, ezért 1922. november 1-jén az ankarai országgyűlés eltörölte a szultanátust, majd a sèvres-i döntéseket felülbíráló lausanne-i béke megkötése után, kikiáltották a köztársaságot.  Az ország vezetője, Musztafa Kemal Atatürk, modern, világi és Nyugat-orientált államot hozott létre drasztikus reformok segítségével.


Topor István