1906. október 29-én helyezték örök nyugalomra Kassán a Szent Erzsébet-dómban II. Rákóczi Ferencet, Zrínyi Ilonát és Bercsényi Miklóst.
A II. Rákóczi Ferencet és társait megbélyegző 1715. évi 49. törvénycikkely 2. és 3. §-ait az országgyűlés 1906. október 23-án eltörölte, majd elfogadta a fejedelem és társai hamvainak hazahozataláról szóló törvényjavaslatot, amelyet az uralkodó 24-én szentesítet.
A hamvak és a síremlékek hazaszállítására egy öttagú bizottság alakult, amely 1906. október 14-én indult el Budapestről, és 16-án délelőtt meg is érkezett Konstantinápolyba. A küldöttség még aznap délután kiemeltette a lazaristák kolostorában a sírokból a II. Rákóczi Ferenc, Rákóczi József, Zrínyi Ilona és Csáky Krisztina hamvait tartalmazó ládákat, majd másnap reggel Thököly Imre, Bercsényi Miklós, Esterházy Antal és Sibrik Miklós
földi maradványait.
Október 29-én reggel 5 óra után érkeztek a hamvakat tartalmazó ládák Kassára. Az itt felállított gyászsátorban az egyházi szertartás és Thaly Kálmán beszéde után Rákóczi és társai földi maradványait a székesegyházba vitték, ahol fél 11-kor Fischer-Colbrie Ágoston kassai segédpüspök tartott gyászistentiszteletet. Este öt órakor vitték le a székesegyház kriptájába a hamvakat tartalmazó koporsókat.
1923. október 29-én kiáltották ki a Török Köztársaságot. A Törökország által elvesztett I. világháborút lezáró sevres-i békeszerződés ellen a törökök katonai ellenállást szerveztek. Az 1923-ig tartó függetlenségi háború során a Musztafa Kemal tábornok által vezetett török haderők kiszorították az angol, olasz, görög és francia csapatokat, és megalakították a Török Nemzeti Országgyűlést. Mivel azonban a szultán és kormánya nem volt
hajlandó elismerni, ezért 1922. november 1-jén az ankarai országgyűlés eltörölte a szultanátust, majd a sèvres-i döntéseket felülbíráló lausanne-i béke megkötése után, kikiáltották a köztársaságot. Az ország vezetője, Musztafa Kemal Atatürk, modern, világi és Nyugat-orientált államot hozott létre drasztikus reformok segítségével.
1958. október 29-én Jevgenyij Boriszovics Paszternak szovjet írónak ítélték az irodalmi Nobel-díjat a Doktor Zsivago című regényéért, amelyet visszautasított, miután a nagy nemzetközi elismerés miatt hazájában igazságtalanul meghurcolták. Huszonkilenc évvel Paszternak halála után, 1989. december 9-én ünnepélyes keretek között adták át a díjat Stockholmban Borisz Paszternak családjának.
A díjat Jevgenyij Boriszovics Paszternak, az író fia vette át. Az azzal járó pénzösszeget azonban a Nobel-alapítvány szabályainak értelmében már nem adhatták át, mivel túl sok idő telt el a díj odaítélése óta.
A regényből David Lean amerikai rendező 1965-ben forgatott világsikerű filmet. A négyszeres Golden Globe- és hatszoros Oscar-díjas film főbb szerepeit Omar Sharif, Julie Christie, Geraldine Chaplin, Rod Steiger
és Klaus Klinski alakították. Maurice Jarre-t pedig a film zenéjéért 1966-ban Grammy-díjat kapott.
Topor István
|
|
