Évfordulók október 27-én

2014.10.26 17:21

1553. október 27-én Kálvin parancsára Genfben máglyán megégették Szervét Mihály (eredeti nevén Miguel Serveto) spanyol orvost, jogászt és vallásfilozófust. Az orvostudomány neki köszönheti a kis vérkör felfedezését. Kálvin szerepe az ítéletben kétségeket vet fel. Ezeket fogalmazta meg Alister McGrath történész, akinek Kálvinról szóló könyvét az Osiris Kiadó adta ki 1996-ban. Művét lényegében Kálvin felmentésével zárja. Bizonyítékai közül csak néhány, amely gondolkodásra készteti az olvasót:

  1. Szervétet korábban Lyonban máglyahalálra ítélték a Szentháromság tagadása miatt, de szinte egész Európában körözött személy volt, és más városokban sem kapott volna enyhébb büntetést.
  2. Kálvin nem volt tagja a városi tanácsnak, mely az ítéletet meghozta. A perbe teológusként vonták be, akinek azt kellett bebizonyítania, hogy Szervét tanai valóban eretnekséget tartalmaznak.
  3. Kálvin – francia menekült lévén – genfi polgár sem volt ebben az időben, nem volt még választójoga sem a városban!

Teljesen mégsem menthető fel személye, mert helyeselte a kivégzést.

 

1613. október 27-én meghalt Báthory Gábor a Báthory család utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemség trónján. 1608. március 5-én a hajdúk segítségével lemondatta Rákóczit és megszerezte az erdélyi fejedelmi trónt. Erdély hatalmát Havasalföld, Moldva és a lengyel királyság megszerzésével akarta növelni. Havasalföld elleni támadásával azonban magára haragította a törököket, míg erőszakos kormányzásával és erkölcstelen magánéletével elidegenítette az erdélyi rendeket, főleg a szász polgárságot, melynek önkormányzatát eltiporta és fővárosát, Szebent megszállta. A szászok 1611-ben behívták ellene Radul havasalföldi vajdát, de Báthory kiverte az országból. A bécsi udvar ekkor Forgách Zsigmondot haddal küldte ellene, a kísérlet azonban kudarcba fulladt, s ezután kiegyezett a császárral, a Portát viszont nem sikerült kiengesztelnie, 1613-ban hadat indított Báthory ellen. A fejedelem, hogy trónját megmentse, hajlandó lett volna Váradot török kézre adni, mire a hajdúk meggyilkolták. Életéről Márk Éva írását ajánlom figyelmükbe:   korok.webnode.hu/products/bathory-gabor/

 

1658. október 27-én a török szultán követei Gyulafehérvárra érkeztek, hogy átadják az országgyűlésnek a II. Rákóczi György erdélyi fejedelem letételéről szóló szultáni parancsot. Erre azért került sor, mert a fejedelem megalázó békét kötött a lengyelekkel ((1658. július 22.), ráadásul a katasztrófáért őt okoló rendek vádjait visszautasította, és arra sem volt hajlandó, hogy eleget tegyen az országgyűlés kérésének, nevezetesen hogy a tatárok fogságába esett foglyokat a saját pénzén váltsa ki.  Köprülü Ahmed pasa ezért Rákóczi leváltását kérte, helyette pedig Rhédey Ferencet ajánlotta. II. Rákóczy György uralkodásáról bővebben itt olvashatnak: korok.webnode.hu/products/ii-rakoczi-gyorgy/

 

1759. október 27-én született Érsemlyénben Kazinczy Ferenc író, költő, a magyar nyelvújítás és irodalom élharcosa.

A sárospataki kollégiumban végezte tanulmányait. Jogot tanult, Bessenyein keresztül került kapcsolatba a magyar felvilágosodással. Kassán, Eperjesen, Pesten folytatott joggyakorlatot. 1784-ben Abaúj megye aljegyzője. Magyat Museum és Orpheus címmel irodalmi lapokat indított. 1795-ben a magyar jakobinus mozgalomban betöltött szerepe miatt letartóztatták. Előbb halálra ítélték, de kegyelmet kapott, 1801-ben térhetett haza a várfogságból. Feleségével, Török Sophie költőnővel 1804-ben Széphalomra költözött, és innen irányította az irodalmi életet két évtizeden át. Kiterjedt levelezést folytatott szinte valamennyi magyar íróval, részt vett az irodalmi vitákban. 1815-től élete végéig a Zemplén vármegyei levéltár rendezését, gondozását végezte nagy lelkesedéssel és szakértelemmel. A sátoralajaújhelyi Zempléni Levéltár műemléki berendezéseinek egy részét ő tervezte. 1831. augusztus 22-én halt meg Széphalmon, kívánsága szerint itt nyugszik ma is az "írófejedelem" a családi temetőben. Egykori kúriája helyén Ybl Miklós tervei alapján  klasszicista stílusú mauzóleumot állított "Kazinczy Ferencz emlékének a hálás utókor".

Topor István