Évfordulók november 14-én

2015.11.13 20:01

A NAP IDÉZETE:

"Nincs más fegyver a világgal szemben, csak az alázat; nem a hajbókoló és mellverdeső alázat, hanem a másik, mely nyugodtan és mozdulat nélkül néz farkasszemet a világgal." MÁRAI SÁNDOR

 

1234. november 14-én a pápa, IX. Gergely levélben szólította fel Béla királyfit, a későbbi IV. Bélát, hogy a Kunországban lakó görög rítusú románokat kényszerítse a milkói kun püspökség fennhatósága alá. A fiatal trónörökös, IV. Béla valamint Róbert esztergomi érsek támogatásával a domonkosok a kunok krisztianizálását tűzték ki fő feladatul. Róbert volt az, aki 1227-ben az egyik kun fejedelmet megkeresztelte, és a pápa felhatalmazásával a Domonkos-rendiek magyarországi vezetőjét, a kunokat már öt esztendeje sikerrel térítő Teodorik barátot a kunok püspökévé szentelte, létrehozva számára a milkói püspökséget. A püspökség nevét Milkó városáról kapta, amely a Kárpátok és a Szeret folyó közti területen volt, de pontos helyét nem tudjuk. A szerzetesrendek magyarországi tevékenységéről az alábbi tanulmányokban találnak bőséges anyagot a téma iránt érdeklődők:

 

1305. november 14-én a bíborosok Lyonban V. Kelemen pápát a fényes pompa közepette hivatalosan is az egyház fejévé tették. A francia származású pápa maradéktalanul élvezte a francia király, IV. Szép Fülöp támogatását. Az ő pápasága idején lett az egyház fejének székhelye a franciaországi Avignon. 1309-ben az egész pápai kúriával idetelepült, mely ekkor a a pápai hűbéres nápolyi Anjouknak a területe volt. Ezzel kezdetét vette a pápák „avignoni fogsága”. A pápaság ezzel a francia politika befolyása alá került. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy Kelemen kilenc francia bíborosnak – köztük négy unokatestvérének – a kinevezésével segítette megszilárdítani Szép Fülöp hatalmát. Szánalmas szerepet töltött be a Templomos lovagrend feloszlatásában és elítélésében, hogy a rend vagyonára a király rátehesse a kezét. Egyedüli sikere I. Károly (Károly Róbert) magyarországi királyságának elismertetése volt.

 

1940. november 14-én éjszaka a német Luftwaffe Heinkel (He-111-es) bombázói földig rombolták Coventry városát az egyik legfontosabb angol ipari központot. a Holdfényszonáta-haditervnek keresztelt akcióban több mint 500 Franciaországból felszálló bombázó vett részt. A bombázás 11 órán át tartott. Ez idő alatt pedig elpusztult a város ipari létesítményeinek háromnegyede, leégett több mint 4000 lakóépület, megsemmisült a történelmi belváros és a Szent Mihályról elnevezett katedrális is. Az akció több mint 500 halálos áldozatot követelt, a sérültek száma pedig megközelítette a 900-at. Mind máig beszédtéma, hogy a britek tudtak-e a légi offenzíváról. Egyesek úgy vélik, hogy Winston Churchill miniszterelnök tudott a tervről, hiszen a nácik Enigma nevezetű rejtjelező készülékének kódját néhány nappal korábban sikerült feltörni, de Churchill úgy rendelkezett, hogy ne hozzák nyilvánosságra ennek tényét. Eddig azonban egyetlen dokumentum sem került elő, amely ezt az elméletet alátámasztaná.

Topor István