Évfordulók november 13-án

2015.11.12 18:49

A NAP IDÉZETE:

Magyar az, akinek nyelve és esze magyarul forog. Becsületesen nem lehet más vizsgát találni arra, hogy kit tartsunk igazán magyarnak. Nem könnyű vizsga ez. Sokkal nehezebb annál, ami elé a fajta testi jegyeinek kutatói állítják az embert. Itt a lelket kell kitenni." (Illyés Gyula: Ki a magyar?)

November 13-a magyar nyelv napja. Az ünnepet 2008 decemberében az Anyanyelvápolók Szövetsége javasolta, és időpontjául április 23-át jelölte meg, mivel 2008-ban ezen a napon nyílt meg a Magyar Nyelv
Múzeuma. A döntés átgondolatlanságára utal, hogy a magyar nyelv ünnepét egy olyan intézmény megszületéséhez kötötték, amelynek még nem volt alkalma jelentőségét bizonyítani. A törvénybe iktatás előtt azonban a parlament megváltoztatta ezt az időpontot, helyette november 13-a került a törvénybe. Az indoklás szerint azért, mert az 1844-es országgyűlés ezen a napon tette a latin helyett hivatalos nyelvvé a magyart. Persze, ha jobban belegondolunk, ez sem tökéletes dátum, hiszen a soknemzetiségű és soknyelvű országban az ott élőknek alig fele beszélte a magyar nyelvet. A döntéssel a magyar nyelv kiváltságos helyzetbe került, ez pedig nem kedvezett a nemzetiségeinkkel kialakult egyébként is feszült viszonynak. A magyar nyelv napjának "...tökéletes időpontja aligha lenne, de a jelenleginél jobbat is biztosan lehetne találni. Ön mikorra tenné a magyar nyelv napját?" (http://www.nyest.hu/hirek/a-magyar-nyelv-napja)

November 13-a SZILVIA napja. A latin eredetű női név a Szilviusz férfinév női párja. Jelentése: a latin silvania után - erdőből való.

1460. november 13-án Sagresban 66 évesen elhunyt Tengerész Henrik, a nagy földrajzi felfedezések egyik legfontosabb alakja I. János portugál király harmadik fia volt. Dom Henrique (Henrik herceg), ahogyan eredetileg nevezték nem első szülött fiú volt a családban, így nem is remélhette a trónra jutást, ezért olyan területet keresett, ahol kibontakoztathatta képességeit. Apja nagy gondot fordított a gyermek és ifjú képzésére. Ennek köszönhetően kiemelkedő földrajzi, csillagászati, kartográfiai, matematikai ismeretekkel bírt. Az ifjú visszavonult a Portugália legdélebbre fekvő tartományába, Algarvéba található Sagresba, ahol megépíttette sasfészkét: a Vila do Infantét (az infáns városa). Ez a székhely hamarosan fölfedező utak kiindulópontjává vált. Portugália szerte elismert hajóssá és katonaemberré akkor vált, amikor 1415 augusztusában elfoglalta az araboktól a stratégiai fontosságú afrikai Ceuta erődjét. Ettől kezdve a Gibraltári-szoros ellenőrzése a portugálok kezébe került. Egyedül ebben az expedícióban vett részt személyesen, a későbbi felfedező utakat csak szervezte.

Életéről itt olvashatnak az érdeklődők: korok.webnode.hu/products/tengeresz-henrik/

1635. november 13-án hittudományi és bölcsészeti karral ünnepélyes keretek között megnyitotta kapuit a nagyszombati egyetem (ez lett a budapesti tudományegyetem őse). Az alapításról 1635 májusában Pázmány Péter esztergomi érsek rendelkezett. Az új intézmény irányítását a jezsuita rendre bízta. Az egyetem mellett nyomda és könyvtár is működött, valamint egy Füvészkert is, amelyet Winterl Jakab botanika és vegytan professzor alapított. Az egyetemet 1777-ben költöztették Budára.

1855. november 13-án Ferenc József a IX. Pius pápával kötött konkordátum értelmében felszámolta a II. József által bevezetett reformokat. A szerződés értelmében a népiskolákat és a klerikusképzést átengedte az egyháznak. Lemondott a király és az állam befolyásáról az egyházi vagyon kormányzásában. Elismerte az egyház joghatóságát a házasság kérdésében.

1938. november 13-án kihirdették az 1938. évi XXXIV. törvénycikkelyt a Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területekről. A német és olasz döntőbíráskodással november 2-án a bécsi Belvedere-kastélyban meghozott döntés értelmében Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részén 11927 négyzetkilométernyi területet kapott vissza, ahol a lakosság 86,5 százaléka volt magyar és csak 9,8 százaléka szlovák. A visszaítélt területekre 1938. november 5-10. között vonult be a magyar honvédség, Horthy kormányzó Komáromba és Kassára látogatott el. Az utólagos kiigazításokkal a terület 12 012 négyzetkilométerre nőtt.

Topor István