Évfordulók március 5-én

2015.03.04 18:20

1326. március 5-én megszületett I. (Nagy) Lajos király, I. Károly magyar király és Lokietek Erzsébet lengyel hercegnő harmadik gyermeke.

Miután két bátyja korán meghalt, négyévesen már Magyarország trónörököse lett. A trónt 1342-ben vette át, miután apja elhunyt. Uralkodása alatt vált igazán az ország nagyhatalommá, amikor Kázmér lengyel király halála után átvette a lengyel trónt. Perszonálunió jött létre, és ezzel vezető országgá lépet elő Kelet-Közép-Európában.

1849. március 5-én befejeződött Szolnok elfoglalása. A Damjanich és Vécsey Károly vezette honvéderők célja az volt, hogy a Tisza valamennyi átkelője magyar kézre kerüljön. Pedig a Szolnok ellen indított támadás nem alakult túl szerencsésen. Vécsey támadása késett, így a császári tábornok, Krager időben fel tudta sorakoztatni haderejét. Damjanich híres vörös sipkásainak rohama azonban elsodorta a szembenálló haderőt. A lendületes támadásra jellemző, hogy a császári gyalogezred egy részét a Zagyvának szorították. Időközben Vécsey hadosztálya is átkelt a Tiszán, és benyomult a városba. Lovasságát pedig Damjanich megsegítésére vezényelte. Így vált a szolnoki ütközet a tavaszi hadjárat győztes ütközetévé, és ez tette lehetővé, hogy a magyar csapatok gyors átcsoportosításával a kezdeményezés ismét a honvédsereg kezébe kerüljön.

1938. március 5-én Győrben a Nemzeti Egység Pártja gyűlésén Darányi Kálmán miniszterelnök meghirdette az egymilliárdos fegyverkezési programot, amelynek kidolgozója Imrédy Béla volt. Ez a hadsereg korszerű felfegyverzésének megindítását célozta, de ezen kívül új gazdasági és politikai irányvonalat is jelentett. A programot 5 évre tervezték, fedezete azonban csak 600 millió pengőnyi fedezete volt. A további 400 millió
pengőt, amit infrastrukturális célokra szántak hitelekből kívánták fedezni, amelynek legnagyobb részét a jegybank biztosította bankjegykibocsájtással. A sikeresen beindult programot 1939-ben már 2 évre szorították le, és 1940 őszére csak a honvédség 1,6 milliárd pengőt költött fejlesztésre, messze meghaladva a tervezettet. A győri program jelentősen hozzájárult a honvédség korszerűsítéséhez. Számos új munkahelyet teremtett, de egyben elindítója is lett az akkor még nem látható inflációs folyamatnak.  

1946. március 5-én hangzott el Winston Churchill-nek a híres fultoni Westminster College-beli beszéde. Ebben  hangzott el először a "vasfüggöny" kifejezés az alábbi összefüggésben: "Sötét idők köszönthetnek ránk újból (...) A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger melletti Triesztig egy vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre". A fultoni beszéd egy új történelmi korszak nyitányát jelentette, hiszen Churchill nyilvánvalóvá tette, hogy megkezdődött a versenyfutás a két győztes szuperhatalom között a világuralom megszerzéséért.  A
kifejezés a kibontakozó hidegháború egyik legfőbb szimbólumaként vált ismertté a történelemben.

Topor István