Évfordulók március 4-én

2014.03.03 19:08

1172. március 4-én halt meg III. István királyunk, II. Géza fia. 1152-től már kijelölt trónörökös volt, királlyá pedig 1162 júniusában koronázták. Meg kellett küzdenie az ellenkirályként fellépő II. Lászlóval és IV. Istvánnal is, akiknek fő támogatója Komnénosz Mánuel bizánci császár volt. Az állandó fenyegetettség és a folytonos harcok közepette is igyekezett az országot építeni, az egyházat támogatni. Uralkodása alatt kaptak először városi polgárok kiváltságokat, elsőként Székesfehérvár polgárai. A még csak 25 esztendős uralkodó valószínűleg mérgezés következtében hunyt el. Egész életében tántoríthatatlan híve, a művelt esztergomi érsek, Lukács temette el Esztergomban.

1394. március 4-én Portoban megszületett Tengerész Henrik (Infante Dom Henrique el Navigador).

A nagy földrajzi felfedezések egyik legfontosabb alakja I. János portugál király harmadik fia volt. Dom Henrique (Henrik herceg), ahogyan eredetileg nevezték, nem első szülött fiú volt a családban, így nem is remélhette a trónra jutást, ezért olyan területet keresett, ahol kibontakoztathatta képességeit. Apja nagy gondot fordított a gyermek és ifjú képzésére. Ennek köszönhetően kiemelkedő földrajzi, csillagászati, kartográfiai, matematikai ismeretekkel bírt.  Az ifjú visszavonult a Portugália legdélebbre fekvő tartományába, Algarvéba található Sagresba, ahol megépíttette sasfészkét: a Vila do Infantét (az infáns városa). Ez a székhely hamarosan fölfedező utak kiindulópontjává vált. Portugália szerte elismert hajóssá és katonaemberré akkor vált, amikor 1415 augusztusában elfoglalta az araboktól a stratégiai fontosságú afrikai Ceuta erődjét. Ettől kezdve a Gibraltári-szoros ellenőrzése a portugálok kezébe került.  Egyedül ebben az expedícióban vett részt személyesen, a későbbi felfedező utakat csak szervezte. Életéről részletesebben honlapunk Történelmi személyek menüpontjában olvashatnak: korok.webnode.hu/products/tengeresz-henrik/

1562. március 4-én a Balassa-féle birtokért harcoló erdélyi seregek a Közép-Szolnok vármegyében lévő Hadadnál vereséget szenvedtek a Balassa Menyhárt és Zay Ferenc kassai főkapitány által vezetett királyi hadaktól. Az ütközet fontos előzménye volt, hogy Izabelle királyné gyulafehérvári udvarának korábbi kegyeltje, Balassa Menyhárt Habsburg Ferdinánd oldalára állt. Ennek pedig az lett a következménye, hogy a királyi Magyarországhoz került a munkácsi vár és a főúr összes szatmári birtoka. 1562 januárjában Balassa és Zay Ferenc felső-magyarországi főkapitány Partiumi hadjáratra szánták el magukat, kísérletet tettek a székelyek fellázítására és megpróbálták rávenni Sulyok Györgyöt, Hadad várának urát János Zsigmond elárulására. E lépésre válaszul János Zsigmond Erre válaszul a keleti uralkodó két hadvezére, Báthori István váradi kapitány - későbbi fejedelem és lengyel király -, illetve Némethy Ferenc előbb Balassa erdélyi birtokait dúlták fel, majd északra vonultak, és február végén Hadadot is bevették. 1562. március 4-én azonban a kétszeres túlerőben lévő erdélyi seregek vereséget szenvedtek Balassa és Zay csapataitól. Báthori Istvánnak, a  későbbi fejedelemnek jelentős érdeme volt abban, hogy János Zsigmond csapatai Hadadnál nem szenvedtek még súlyosabb vereséget, ugyanis közbeavatkozásával megállította Ferdinánd híveinek rohamát, így biztosította övéi számára a zavartalan visszavonulást.

Topor István