Évfordulók március 28-án

2014.03.21 17:54

1598. március 27-ről 28-ára virradóra báró Pálffy Miklós és báró Adolf Schwarzenberger tábornokok mintegy 5500 fős, francia, vallon, német és magyar katonaságból álló hadereje egy éjszaka alatt visszafoglalta a török kezén lévő Győr várát.
A város legismertebb legendája a vaskakas históriája ehhez az eseményhez kapcsolódik. A bástyán billegő érckakas annak idején a szélirányt mutatta. A monda szerint a várat elfoglaló csapatok vezére, Szinán pasa hitt abban, hogy az erődítmény bevehetetlen, és megjövendölte, hogy amíg a kakas meg nem szólal, Győr török kézen marad. A kakas azonban a győztes ostrom éjszakáján megszólalt, és kukorékolni kezdett. Hangját a legenda szerint egy Bajusz Ferkó nevű suszterinas kölcsönözte. Ő mászott fel a torony tetején magát illegető kakashoz, és trombitáját úgy szólaltatta meg, hogy azt kukorékolásnak vélték. Ezzel adott jelet a vár alá érkező katonáknak. A törökök pánikba estek, azt hitték, beteljesedett a nagyvezér jóslata: a vaskakas megszólalt, elérkezett a végórájuk.
1914. március 28-án született a csehországi Brnóban Bohumil Hrabal a cseh szatíra utolérhetetlen nagymestere.
Nevelőapja František Hrabal sörgyári könyvelő volt, aki 1920-ban vette feleségül az édesanyját. Az iskolánál sokkal jobban érdekelte a sörgyár világa és a munkások történetei, különösen nevelőapjának testvére, Jozef volt rá nagy hatással. A sörgyárban eltöltött gyermekkor élményei és a kisvárosi hangulat Hrabal számos későbbi művében alapvető motívumként jelenik meg, így például Sörgyári capriccio című regényében is.
1935-ben érettségizett, és beiratkozott a prágai Károly Egyetem jogi karára, de a háború és a német megszállás miatt tanulmányait csak 1946-ban fejezte be. A háború alatt rövid ideig vasúti forgalmistaként dolgozott. Ebből az élményből született 1965-ben a Szigorúan ellenőrzött vonatok című regénye. A művet a filmvásznon Jiří Menzel vitte sikerre, amit Oscar-díjjal jutalmaztak. A kommunista diktatúra időszakában volt biztosítási ügynök, kereskedelmi utazó, vasműben dolgozott fizikai munkás.
Az írással hivatásszerűen 1963-tól foglalkozott. A '68-as prágai tavasz vérbefojtását követően a hatóságok számos könyvét nem engedték megjelenni, többek között az Őfelsége pincére voltam és a Városka, ahol megállt az idő című műveket. Egy darabig szamizdatokban és külföldön is publikált.
Galambetetés közben, a prágai Na Bulovce kórház ötödik emeletéről kizuhanva halt meg. Többen úgy vélik, hogy ez a szatirikus halál Hrabal részéről tudatosan megtervezett öngyilkosság volt. Az élet szépségét valló, hirdető és élő Hrabalrók én ezt nehezen tudom elhinni.
1936. március 28-án született Mario Varga Llosa Nobel-díjas perui író, akadémikus. Szülei válása után édesanyjával Bolíviába költöztek. Tízéves korától ismét Peruban élt, a fővárosban, Limában kezdte tanulmányait. Már tizenhat évesen drámát ír, később az egyetemen irodalmat és jogot hallgatott, és a Literatura c. irodalmi újság társszerkesztője lett.
Az egyetemet végül Madridban fejezte be, de 1959-től Párizsban élt, ahol spanyolt tanított, valamint a francia rádió spanyol osztályán dolgozott. Első regénye, a Városok és kutyák 1962-ben jelent meg, és egyből meghozza a nemzetközi elismerést. 1966-ban jelent meg második regénye a Zöld palota, ekkor már második feleségével Patricia Llosával él együtt. A hatvanas évek végétől különböző amerikai és európai egyetemeken tanított, 1967-ben pedig kiadta összegyűjtött novelláit Kölykök címmel (A címadó írás volt az első kiadott novellája).

1970-ben családjával Barcelonába költözött, itt írta doktori disszertációját, aminek témája példaképe, Gabriel García Marquez írásművészete volt. 1973-ban jelent meg a Pantaleón és a hölgyvendégek, amiből három évvel később saját maga rendezett filmet.

1975-ben visszatért Peruba, 1977-ben pedig a Nemzetközi PEN Klub elnökévé választották. A nyolcvanas években már Japánban is tanított, közben sorra jelentek meg regényei.1990-ben indult a perui elnökválasztáson, és noha első számú esélyesnek számított, végül mégsem nyer. 1995-ben megkapta a legmagasabb spanyol nyelvű irodalmi elismerést, a Cervantes-díjat.
2010-ben neki ítélték az irodalmi Nobel-díjat.
Legkedvesebb idézetem tőle a Háború a világ végén című regényében található ebben a formában: "A politika a gazemberek művészete!". Fején találta a szöget!!!

Topor István