MÁRCIUS 19. Szent Józsefnek, Mária férjének, Jézus nevelőapjának, a szent család Dávid házából származó fejének nevenapja. Az evangéliumok ácsnak mondják, bár a szó inkább mesterembert jelent, sőt "tanult ember" jelentése is van. Ez utóbbi valószínűbb, már csak Jézus zsinagógabeli szereplési lehetősége miatt is.
A néphagyomány szerint amilyen az idő Józsefkor, olyan lesz szénahordáskor.
Március 19. A CIGÁNYSÁG VILÁGNAPJA, egy régi hagyomány ünnepe, mellyel arra emlékeznek, hogy valaha hagyományosan e napon indultak tovább téli szálláshelyükről. Az évforduló jelentése kultúrállamokban mára megváltozott; arról szól, hogy nem kell többé vándorolniuk, menekülniük saját hazájukból.
1241. március 19. körül a kunok ellen fellázított nép uszítására magyar és német fegyveresek meggyilkolták a kun fejedelmet, KÖTÖNYT. A korábban a király hívására érkező kunok erre visszafordultak, szétverték Bulcsú csanádi püspök seregét, majd Szák nembéli Miklós Pest felé haladó hadait, aztán dúlva, pusztítva elhagyták az országot. A tatárok ezalatt Eger környékét fosztogatták és IV. BÉLA csak ekkor indult kelet felé.
1821. március 19-én született BAYER JÓZSEF ÁGOST történetíró, katonai szakíró. A bécsi Hadmérnöki Akadémián végzett, a császári hadseregben szolgált, ahonnan 1843-ban kilépett. Berlinben lett újságíró, de a forradalom kitörésének hírére hazatért. GÖRGEY fölismerte kiváló katonai képességeit és tanácsadójának kérte fel. Több csata is az ő tervei alapján zajlott. Ellenezte Buda ostromát, inkább Pozsony felé tört volna, de ezt a tervét megvétózták, miként az oroszok hadbalépésekor készített tervét is, mely szerint a magyar erőket Komáromnál kell összpontosítani. Világosnál fogságba esett, előbb halálra, majd életfogytiglanra ítélték. 1850-ben szabadult a szabadságharc előtt kilépett császári tisztekre vonatkozó amnesztia alapján. Megírta Buda 1686-os és 1849-es ostromát. Sajnos a szabadságharc történetét feldolgozó kéziratai eltűntek. Negyvenhárom évesen halt meg.
1832. március 19-én született VÁMBÉRY ÁRMIN szegénységben élő család gyermekeként. Háromévesen megbénult az egyik lába, ezzel a fogyatékossággal járta be végtelen hosszú útjait keleten. Huszonötéves korára számos európai nyelv mellett beszélt törökül, s amikor EÖTVÖS JÓZSEF báró segítségével eljutott Konstantinápolyba, ott vagy húsz különböző nyelvjárást is elsajátított. RASID EFFENDI néven bejárta Közép-Ázsiát, eljutott Szamarkandig. 1864-ben ért vissza Pestre, ahol alig kísérte figyelem, azonban egy évvel később Londonban óriási ünneplésben részesült. 1865-1904 között a budapesti Tudományegyetemen a keleti nyelvek tanára volt. Az Akadémia finnugristái erősen támadták török eredetünket valló nézeteiért, ezért Londonba költözött, ott adta ki először útirajzát is. Legtöbb támadás A MAGYAROK EREDETE c. munkáját érte, de A MAGYARSÁG KELETKEZÉSE ÉS GYARAPODÁSA c. művében megvédte és tovább fejlesztette elméletét. Nyolcvanegy évet élt.
Márk Éva
|
|
