Évfordulók március 12-én

2014.03.11 17:40

1241. március 12-én a Batu kán által vezetett mongol fősereg a Vereckei-hágón betört Magyarország területére. A félelmetes sereggel Tomaj nembeli Dénes nádor hada próbálta meg felvenni a küzdelmet, eredménytelenül. A nádort üldöző tatár vezér, Siban vezetésével a tatár előőrs március 15-re elérte Pest környékét, majd március 17-én tőrbe csalták a városból ellenük induló Ugrin, kalocsai érsek csapatait, végül Vácot kifosztva csatlakoztak a fősereghez.

1791. március 12-én II. Lipót szentesítette az 1791. évi törvényeket. Ezek közül a 10. paragrafus kimondta, hogy Magyarország szabad és független állam, amely csak saját törvényei szerint kormányozható. A törvényhozás joga a királyt és az országgyűlést együttesen illeti meg. A király biztosította a rendeket, hogy nem fog pátensekkel és rendeletekkel kormányozni. Elrendelte továbbá sok más mellett, hogy a Szent Korona Budán őrzendő, a király halála után fél éven belül össze kell hívni az országgyűlést, amely egyébként háromévente összehívandó. Biztosította, hogy a gimnáziumokban, akadémiákon és az egyetemen magyar nyelvi tanszéket szervezzenek. A kormányszékek nyelve egyelőre még a latin maradt. Biztosította a protestánsok szabad és nyilvános vallásgyakorlását, templomok és iskolák használatát. Kinyilvánította, hogy a hivatali kinevezéseknél a vallás nem jöhet tekintetbe. Becikkelyezte Mária Terézia urbáriumát és a jobbágyok szabad költözködési jogát. Hatezer újoncot ajánlott meg az uralkodónak, végül meghatározta a reformmunkálatok kidolgozására választott kilenc bizottság feladatait, és megnevezte a bizottságok tagjait.

1930. március 12-én Mahátma Gandhi indiai szabadságharcos néhány követőjével megkezdte "sómenetelését". Ezzel tiltakozott a sóadónak a britek által 1923-ban való megduplázása ellen, amely különösen a szegényparasztokat sújtja. A híres sómenetet azonban megelőzte egy levél, amelyet Gandhi az alkirálynak küldött. Ebben részletesen bemutatta, milyen gazdasági és társadalmi károkat okoz a brit politika India lakói számára. Határidőt szabott, és előre bejelentette: ha addig nem születnek intézkedések, tiltakozásul elindul az Arab-tenger partján fekvő Dandihoz, és megszegve az angol sómonopóliumot a tengervízből fog sót párolni és milliók fogják követni példáját.  A három hétig tartó menetelés viharos nemzeti mozgalmat indított. Megkezdődött a brit áruk bojkottja, sztrájkhullám söpört végig Indián, de az adók fizetését is megtagadták.

1938. március 12-én reggel a Wehrmacht 8. hadosztálya átlépte a német - osztrák határt. Ezzel kezdetét vette az Anschluss. A német csapatok nem ütköztek ellenállásba, a fogadtatás inkább barátságosnak volt mondható. Sokan karlendítéssel és virágokkal várták a bevonulókat. Innen származik az esemény másik gyakorta használt neve: a Blumenkrieg (virágháború). A határt Braunau közelében átlépő Hitlert hatalmas ünnepléssel fogadta egykori szülőfaluja. A hatalomátvétel fegyveres összeütközés nélkül zajlott le, ehhez az is kellett, hogy a nácik pillanatok alatt bebörtönözzenek több tízezer, a rendszerre veszélyt jelentő ellenzékit. Az április 10-én megtartott nyílt (!) népszavazáson a szavazók 99,73 százaléka az Harmadik Birodalommal való egyesülés mellett voksolt. Ausztria évekre elvesztette önállóságát, Ostmark néven lett a hitleri Németország tartománya. Csak 1945-ben lett újra független, teljes szuverenitását pedig csak az 1955-ös alaptörvény elfogadása után nyerte vissza.

Topor István