Évfordulók május 3-án

2015.05.02 17:42

  MÁJUS 3. A SZABAD SAJTÓ napja az ENSZ 1991-es közgyűlési határozara alapján. Szintén e napon emlékeznek meg azokról az újságírókról, akiket munkavégzésük közben gyilkoltak meg.

  Május 3. Szent Fülöp és Jakab napja, a Szent Kereszt föltalálásának ünnepe. A legenda szerint Nagy Konstantin édesanyja, Szent Heléna 326-ban e napon talált rá Jézus keresztjének maradványaira.

  1270. május 3-án halt meg második honalapítónak nevezett királyunk IV. BÉLA, II. Endre és Meráni Gertrud fia, Szent Erzsébet testvére, Szent Margit apja. 1235-ben azzal az elhatározással lépett trónra, hogy szakít apja osztogató és pazarló gyakorlatával és visszaállítja a királyság nagyapja, III. Béla korabeli tekintélyét. A nagy ellenállással kísért munka megszakadt a mongol támadás miatt. A megsemmisítő vereséget Béla király csak a szerencsének és néhány önfeláldozó hívének köszönhetően élte túl, s csak BATU kán kivonulása után térhetett haza Dalmáciából. Uralkodói nagysága ekkor mutatkozott meg teljes valójában: szakított addigi politikájával, már nem az apja által szétosztott birtokok visszavétele volt a fő célja, hanem az ország újjáépítése, kővárak létesítése, telepesek behozatala az elpusztult százezrek helyére. Utolsó éveit megkeserítette fiával, a későbbi V. ISTVÁNNAL való konfliktusa. Isaszegnél csatát is vívtak 1265-ben, amit Béla elveszített, s bár békét kötöttek, az ország két részre szakadt, s az apa-fiú ellentét megoldatlan maradt a király haláláig.

  1784. május 3-án született HORVÁT ISTVÁN bölcsészdoktor egyetemi tanár, Horvát Árpád történész (szendrey Júlia második férje) édesapja. Baráti ismeretségbe került Kazinczyval, Virág Benedekkel, Szemere Pállal, s a kor neves íróival, költőivel. Első műveit Bolgogréti Vig László álnevet használva adta ki, hivatalos nevét már 1806-tól -h- nélkül írta.

  1799. május 3-án született KOVÁCS ISTVÁN történész. Fő kutatási területe Erdély és a székelység XVI. - XVII. századi múltja volt, valamint az erdélyi nemzetiségek népesedéstörténete. Széleskörű és rendkívül alapos történészi tevékenységét jogászi munkája mellett végezte. Sokat tett az erdélyi levéltárakért, Kolozsvár műemlékeiért, alapítója volt a Magyar Történelmi Társulatnak. Nagy könyvtárát, ősnyomtatvány- és kéziratgyűjteményét, levelezését a kolozsvári unitárius kollégiumra hagyta.

  Márk Éva