1218. május 24-én indította a IV. keresztes hadjáratot a Szentföld felé VI. Henrik német-római császár, akinek váratlan halála után III. Ince pápa folytatta a hadjáratot. A katonák szállítását vállaló Velence elfoglalta a magyar kézen lévő Zára kikötőjét, s később csak a pápa szigorú fellépésére volt haljandó visszaadni teljesen kifosztva. Innen indult Enrico Dandolo dózse Konstantinápoly felé, ahol beavatkozva a belpolitikai küzdelmekbe lerohanták és kirabolták a várost. Megalapították a Latin Császárságot, a régi kelet-római tartományokat felosztották maguk között. Az 1204-1261 között fennálló császárságot Palailogosz Mihálynak sikerült visszafoglalni, de a felújított Bizánci Császárság többé nem tudta visszaszerezni régi fényét, hatalmát.
1341. május 24-i dátummal vált ismertté az első magyar pallosjog adományozás. Magyar Pál gimesi várnagy kapta I. (Anjou) Károly királytól.
1465. május 24-én III. Pál pápa 55 200 dukátot küldött I. Mátyás királynak a törökök elleni hadjáratra. Ugyanekkor felhatalmazta Vitéz János esztergomi érseket és Janus Pannonius pécsi püspököt, hogy Mátyás kívánságának megfelelően egyetemet létesítsenek Magyarországon. Az egyetem két évvel később nyílt meg Pozsonyban.
1987. május 24-én halt meg Ligeti Lajos nyelvész, orientalista, az altajisztika világhírű magyar kutatóprofesszora. Rendkívüli tudással rendelkezett. Tanult latin, görög, török szakon, hallgatott turkológiát, szlavisztikát, doktorált török filológiából, magyar nyelvészetből, távolkeleti nyelvekből és irodalomból. Tanult a Sorbonne-on, ott kötelezte el magát a tibetizmus és a mongol nyelvtörténet mellett. Párizsból hazatérve akadémiai és minisztériumi támogatással hosszú tanulmányutakon vett részt Belső-Mongóliában, Afganisztánban, Japánban. 1932-ben így írt: Bár ma mindinkább kétségesebb, hogy a magyarság valaha Ázsiában élt volna, vagy ha élt is, ottani tartózkodása huzamosabb vagy jelentősebb lett volna, az mégis bizonyos, hogy azok a népek, melyekkel keleteurópai életének során érintkezésbe került, nagyrészt Közép-Ázsiából származtak el, hogy az az életmód, műveltség, melynek ott hosszú századokon át részese volt, nagyrészben középázsiai eredetű. Kelet- Európa, s így őstörténelmünk helyes megértése és értékelése céljából tehát mindenekelőtt ismernünk kell ezt a földdarabot, amely sok tekintetben a forrás: Közép- Ázsiát és a középázsiai történelmet, nagyjából a Kr. utáni 10-11. századig. Főbb művei: Az ismeretlen Belső- Ázsia; A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád - korban; Sárga istenek, sárga emberek.
MÁRK ÉVA
|
|
