Évfordulók május 23-án

2015.05.22 14:22

  1439. május 23-án tört ki BUDÁN az a fegyveres zendülés, ami a magyar és német polgárság közt régóta fennálló ellentét miatt robbant ki. A vezetés jó ideje a németek kezében volt, a magyarok pedig követelték a hatalom megosztását. Az állandó feszültség csökkentésére a németek egy közülük való nagykereskedő magyar származású vejét, Farkas Lászlót tették meg bírónak, viszont elfogták, megkínozták és meggyilkolták a magyar párt vezetőjét JÁNOS ötvöst, holttestét a Dunába dobták. A hulla partra vetődött, a gyorsan terjedő hír zavargásokhoz vezetett. A magyarok megtámadták a német kereskedőket, házaikat feldúlták, kirabolták, sokukat megölték ( a szintén gazdag olasz kereskedők házait megkímélték). A mozgalmat ugyan leverték, de a tanácstagok fele attól fogva magyar, másik fele német volt, a bírói székben pedig évente váltották egymást.

  1618. május 23-án történt PRÁGÁBAN a második defenesztráció, amikor a HABSBURG elnyomás ellen fellázadó cseh protestáns főurak a HRADZSIN ablakából kidobták az osztrák helytartókat és titkáraikat. Az első eset 1419-ben Jan Zelivsky prédikátor vezetésével zajlott, akkor a nemzeti felkelés során tanácsosokat hajítottak ki a városháza abalakán.

  1849. május 23-án született KHUEN-HÉDERVÁRY KÁROLY horvát bán, politikus. Többször kapott kinevezést Ferenc Józseftől. Első kormányalakítási kísérletei kudarcba fulladtak, de 1903-ban ő lett a miniszterelnök. Mivel a célul kitűzött feladatokat nem tudta végrehajtani, öt hónappal később le kellett mondania. 1910 elején ismét ő alakíthatott kormányt, de mivel a parlamentben gyakran alkalmazott erőszakot az ellenzékkel szemben, egy évvel később távozásra kényszerült.

  1986. május 23-án helyezték végső nyughelyére az 1997. november 9-én II. JÁNOS PÁL pápa által boldoggá avatott APOR VILMOS vértanú püspököt.

  1990. május 23-án alakult meg a renszerváltás utáni első, szabad választásokon alapuló kormány ANTALL JÓZSEF vezetésével.

Márk Éva