Évfordulók május 22-én

Május 22-e Júlia és Rita névnapja. A Júlia a latin Julius férfinév női változata. A Rita is itáliai eredetű. Az olasz Margherita rövidüléséből keletkezett. Ez a nap a katolikus egyházban Szent Rita napja, akit a lehetetlenségek szentjének is tartanak, mert a hagyomány szerint Szent Rita az egészen kilátástalannak tűnő esetekben is képes segíteni.

1660. május 22-én a Szejdi Ahmed budai pasa a szászfenesi csatában súlyos vereséget mért II. Rákóczi György seregére. A fejedelem is halálos sebet kapott, Váradra vitték, ahol több mint két hét múlva meghalt. II.
Rákóczi György életéről bővebben itt olvashat: korok.webnode.hu/products/ii-rakoczi-gyorgy/

1867. május 22-én Kossuth Lajos Párizsban megírta Deákhoz intézett nyílt levelét, amely Cassandra-levélként vonult be a történelembe. Nevét Kasszandráról, a jövőbe látó trójai királylányról kapta, akinek jóslatai valóra váltak, de annak elhangzásakor senki sem hitt neki. Május 28-án a Magyarország című lapban megjelent levelében Kossuth arra figyelmeztette Deákot és a pártján állókat, hogy a jövő a nemzetállamoké, ezért ha Magyarország a Habsburg Birodalommal kiegyezik, annak bukásával pedig magával sodorja hazánkat is.  A Cassandra-levél sajtó visszhangja jelentős volt, politikai hatása azonban elmaradt, hiszen az országgyűlés másnap megszavazta a kiegyezési törvényt, 1867. június 8-án pedig Ferenc Józsefet Magyarország királyává koronázták.

1879. május 22-én I. Ferenc József uralkodó szentesítette az 1879. évi XVIII. törvénycikket, amely kötelezővé tette a magyar nyelv tanítását minden népiskolában és tanítóképző intézetben.

1922. május 22-én énekelték először a székely himnuszt a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete
(SzEFHE) Aquincumban rendezett találkozóján. A szöveget Csanády György írta 1921-ben, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. A szerzők szándéka nem az volt,hogy himnuszt alkossanak a székely népnek.  A vers címe nem is tartalmaztaa "himnusz" szót, egyszerűen csak "kantátá"-nak nevezték. A zenéjét Mihalik Kálmán leánykarra komponálta.  A dal később Erdély székely-magyar lakosságának második himnuszává vált.
1945 után tiltva volt, de bensőséges rendezvényeken, családi ünnepségeken titokban gyakran rázendítettek.
A himnuszt a 2009. szeptember 5-én, Székelyudvarhelyen megtartott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen határozatban fogadták el az önkormányzati képviselők Székelyföld hivatalos himnuszának.

Topor István