Évfordulók május 20-án

2014.05.19 18:25

325. május 20-án Nagy Konstantin császár megnyitotta a kisázsiai Niceában (ma Iznik) az egyetemes zsinatot. Azért nevezték egyetemesnek, mert az egész birodalomra kiterjedő volt. Az összegyűlt püspökök elfogadták az ókeresztény ökumenikus hitvallást, a Nicaeumot. A zsinaton megfogalmazták az első ortodox
hitvallást, és kiátkozták az Arius eretnekséget. A keresztény egyházban ekkor volt az első nagy szakadás. Az ariánusok tanai tovább terjedtek a germán törzseknél, akik az ő hitüket vették fel. A zsinaton döntöttek a húsvéti ünnepről is, mely szerint az első tavaszi telihold utáni vasárnapot jelölték meg a feltámadási ünnep időpontjául.

1498. május 20-án Vasco da Gama portugál hajós São Gabriel nevű hajójával és a többi kísérőhajóval kikötött az India délnyugati részén található Kalikutban. A Malabáb-parton fekvő kereskedelmi város fontos helyszíne lett Gama expedíciójának. Hosszas tárgyalásokat követően sikerült megállapodást kötnie Szamudrinnal, Kalikut királyával. A szerződés értelmében a portugálok kereskedelmi telepet létesíthettek. Az Indiába vezető tengeri út felfedezése teremtette meg az alapot, hogy az Indiai-óceánon Portugália legyen a vezető hatalom.

1795. május 20-án a budai Generális réten, a későbbi Vérmezőn lefejezték az első magyarországi köztársasági mozgalom felségsértés és hazaárulás miatt elítélt öt vezetőjét, Martinovics Ignácot, Hajnóczy Józsefet, Laczkovics Jánost, Sigray Jakab grófot és Szentmarjay Ferencet. Ugyanezen a napon I. Ferenc szerződést kötött Angliával. A császár és király 4 600 000 font angol kölcsön fejében kötelezettséget vállalt 200 000 főnyi haderő fegyverben tartására Franciaország ellen.


1828. május 20-án rendezték meg Pesten az első lófuttatást (lóversenyt) angol mintára. Széchenyi barátjával Wesselényi Miklós báróval és Heinrich János
kapitánnyal (a létesítmény későbbi gazdájával) "az Üllői út és Soroksári út között lévő Pesti gyepen" bérbe vettek a várostól egy 230 holdas legelőt,
lóversenytér céljára. Itt rendezték meg nagyszámú érdeklődő jelenlétében az első versenyt. Széchenyi a várva várt eseményt követően meglepő módon
rezignáltan mindössze ennyit jegyzett be naplójába: "Az első lóverseny. Jó futás, de unalmas az egész...Minden nap több az ellenségem... Megtörtebbnek,
boldogtalanabbnak érzem magam, mint valaha!"


Topor István