Évfordulók május 31-én
1161. (1162?) május 31-én halt meg II. Géza Árpád-házi magyar király, akit apja, II. (Vak) Béla halála után három nappal koronáztak királlyá. Mivel ekkor körülbelül 11 éves volt, a gyakorlatban anyja, Ilona királyné, és nagybátyja, Belus bán uralkodott helyette.
1303. május 31-én adta ki bulláját VIII. Bonifác, melyben a magyar egyházi személyeket az Anjou-ház melletti kiállásra kötelezte. Küldöttségének vezetője, Niccolo Boccasini pápai legátus tárgyalásai során elnyerte a főpapság támogatását. A trónválság ezzel ugyan még nem oldódott meg, de a pápa állásfoglalása nagyban hozzájárult, hogy az Árpád-ház kihalása után a cseh Vencel helyett a nápolyi Caroberto, azaz I. Károly lett Magyarország királya.
1433. május 31-én koronázta német-római császárrá Luxemburgi Zsigmond magyar királyt, I. Mária magyar királynő férjét, I. (Nagy) Lajos magyar király vejét IV. Jenő pápa. Zsigmond fiatalon, nehéz küzdelmek árán szerezte meg a magyar királyi címet. https://korok.webnode.hu/products/az-utolso-anjouk-magyarorszagon-/ Hetven évesen halt meg "magyar királyságának ötvenegyedik, római királyságának huszonhetedik, cseh királyságának tizenhetedik, császárságának pedig az ötödik esztendejében...". Végakarata szerint első felesége, Mária királynő mellé temették el Váradon.
1863. május 31-én jött létre a Matica Slovenská, az a szlovák szervezet, amely autonómiát követelt a magyar államon belül. A magyar politikai vezetés ezt nem tartotta teljesíthetőnek, de kulturális egyesületként Ferenc József támogatta, mire több középiskolában engedélyezték a szlovák nyelvű tanítást.
Márk Éva
Évfordulók május 30-án
1594. május 30-án Esztergom várának védelme közben halálos sebet kapva elhunyt Gyarmati és kékkői Balassi Bálint végvári katona és költő, a magyarországi reneszánsz második korszakának nagy alakja. A magyar nyelvű költészet európai szintű művelője, a magyar irodalom első klasszikusa. Életéről, valamint Babitsnak róla készült életrajzáról illetve kéziratának történetéről honlapunk újkor menüjében olvashatnak az érdeklődők. https://korok.webnode.hu/products/balassi-balint/
1705. május 30-án jelent meg az első magyarországi hírlap, a Mercurius Hungaricus. Európát a kuruc szabadságharcról tájékoztató latin nyelvű hírlap szerkesztője Ráday Pál volt, a nyomtatást a lőcsei Brewer nyomda készítette.
1786. május 30-án született Fáy András író, politikus, akadémikus, akit Mikszáth Kálmán "a haza mindenese" megtisztelő díszítő jelzővel tüntetett ki.
1849. május 30-án I. Ferenc József uralkodó báró Ludwig von Welden táborszernagy helyére báró Julius Jacob von Haynau táborszernagyot, a „brescia hiénát” nevezte ki a magyarországi császári hadak főparancsnokává.
1942. május 30-án Köln éjjeli bombázásával megkezdődött a RAF légitámadás-sorozata a német városok ellen. A jól kidolgozott taktikának, a technikailag jól felszerelt bombázóknak és kiváló pilótáiknak, no, meg a radarnak köszönhetően az angolok könnyedén eljutottak a célpont fölé. A légitámadás világítóbombák bevetésével indult, majd közel félórás intenzív bombázás vette kezdetét. A Köln elleni támadásnál 2500 nagyobb és 12000 kisebb tűz keletkezett, mely során 100 ezer ember vált hajléktalanná. A Köln elleni offenzíva azonban csak a kezdetet jelentette, Essen, Duisburg, Hamburg, Düsseldorf egyaránt felkerült a szövetségesek célpontjainak listájára.
Topor István
Évfordulók május 29-én
1453. május 29-én két hónappal azután, hogy II. (Hódító) Mehmed szultán seregei megkezdték Konstantinápoly ostromát a Bizánci Császárság fővárosa a mohamedánok kezére került. Ezzel véget ért a Római Birodalom utódjának számító Bizánci Birodalom tizenegy évszázados története. A város elvesztése a kereszténység számára is jelentős szellemi és politikai változásokhoz vezetett Európában. Egy mítosz szerint, amikor a törökök berontottak a keresztények szent helyére, a Hagia Sophia-ba az ott miséző papot a templom úgy mentette meg, hogy megnyitotta falát és elnyelte. Ha Konstantinápoly felszabadul, a templom visszaadja a papot, aki ugyan ott folytatja a misét, ahol abbamaradt. Miután a török csapatoknak sikerült a városba bejutniuk, megkezdődött a fosztogatás és mészárlás. A harcok közben maga a császár, XII. Konstantin Dragazész is elesett.
A szultán bevonulása – Forrás: wikipédia
II. Mehmed életéről bővebben itt olvashat: https://korok.webnode.hu/products/ii-hodito-mehmed/
1504. május 29-én a dalmáciai Sebenicóban megszületett Verancsics Antal bíboros, esztergomi érsek, humanista történetíró. Tanulmányait Padovában végezte. János király 1530-ban Szapolyai János titkárává nevezte ki, ettől kezdve jóformán állandóan diplomáciai küldetésekben járt. Miután Fráter György mellett hivatali érvényesülését nem látta biztosítottnak, 1549-ben elhagyta Erdélyt. Ferdinánd követeként Zay Ferenccel évekig volt Konstantinápolyban; 1569-ben Oláh Miklós utódaként esztergomi érsek lett, majd királyi helytartó.
1846. május 29-én született Apponyi Albert gróf, a dualizmus korának egyik legjelentősebb politikusa, aki többek között a róla elnevezett 1907. évi oktatási törvénnyel és a párizsi békekonferencián részt vevő magyar békedelegáció vezetőjeként írta be nevét a történelemkönyvekbe. A több nyelven beszélő, szónoki képességeiről is híres politikus szeretett volna hazánk számára kedvező békét kiharcolni a tárgyalásokon. 1920. január 16-i híres beszédében hiába érvelt mesterien az ezeréves magyar állam integritásának megőrzése, a hazánkat ért csapások enyhítése érdekében, a nagyhatalmak képviselőinek döntését már nem befolyásolhatta. Miután a delegáció februárban kézhez kapta a június 4-e után életbe lépő békefeltételeket, Apponyi lemondott vezetői pozíciójáról.
1938. május 29-én az hatályba lépett a hírhedt 1938. XV. törvénycikk, amely "A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról" címet viselte, a köztudatba azonban I. zsidótörvény néven vonult be. A jogszabály előkészítését a Darányi-kormány végezte, de bevezetését már Imrédy Béla miniszterelnöksége alatt fogadta el az országgyűlés. A törvény kimondta: a szellemi szabadfoglalkozású pályák, így a sajtó, az ügyvédi, a mérnöki és az orvosi kamara tagjainak, az üzleti és kereskedelmi alkalmazottaknak legfeljebb 20 százaléka lehetett zsidó származású (izraelita vallású). A végrehajtásra öt évet írtak elő.
A jogszabály mentességet biztosított az első világháborúban és az ellenforradalomban különböző érdemeket és kitüntetéseket szerzett zsidók, a hősi halottak özvegyei és gyermekei számára, valamint az 1919 augusztusa előtt kitértek és ezek gyermekei, amennyiben nem tértek vissza a zsidó vallásra.
Topor István
Évfordulók május 28-án
I.e. 585. május 28-án zajlott a halüszi csata, amit ilyen pontossággal a csillagászok segítségével tudunk meghatározni. E napon ugyanis ókori források szerint napfogyatkozás volt, ami véget vetett a médek és lüdök között öt éve tartó háborúskodásnak.
1524. május 28-án született II. Szelim oszmán szultán, a török TV-sorozatból megismert Hürrem szultána (Alexandra Lisowska) és I. Szulejmán, a mohácsi győztes fia.
A Részeges ragadványnévvel ellátott szultánról itt olvashat részletesebb életrajzot: https://korok.webnode.hu/products/ii-reszeges-szelim/
1604. május 28-án született Brandenburgi Katalin, a "nagy fejedelem" Bethlen Gábor felesége, Erdély egyetlen ténylegesen uralkodó fejedelemnője.
Nők a történelemben menünkben bővebben olvashatnak róla. https://korok.webnode.hu/products/brandenburgi-katalin1/
1738. május 28-án született Joseph Ignace Guillotin francia orvos, aki képviselőként 1789-ben a nemzetgyűlés elé terjesztette javaslatát szerkezetének használatáról, hogy a halálra ítéltek szenvedéseit megrövidítse. A nyaktilót 1792. április 25-én használták először egy útonálló kivégzésére. Az utolsó nyilvános kivégzést 1939-ben hajtották végre Franciaországban és 1981-ben eltörölték a halálbüntetést.
1872. május 28-án született Horger Antal nyelvész, az MTA tagja. Megalkotta az első magyar nyelvjárási térképet, de a köztudat József Attila verse után őrizte meg neve emlékezetét. Nagy költőnket a Tiszta szívvel c. vers miatt távolította el a Szegedi Tudományegyetemről, ahol professzor volt.
Márk Éva
Évfordulók május 27-én
1581. május 27-én halt meg Báthory Kristóf, a lengyel király és erdélyi fejedelem Báthory István fivére, Báthory Zsigmond fejedelem édesapja.
1708. május 27-én két kuruc század közt támadt viszályban, tisztázatlan körülmények között meghalt Esze Tamás kuruc brigadéros, egy jómódú hatökrös gazda és egy tarpai jobbágylány nemessé lett fia. Ő volt a Lengyelországba menekült Rákóczi Ferencet és Bercsényi Miklóst felkereső küldöttség vezetője, haláláig a kuruc sereg ezredese.
1940. május 27-én született Bakay Kornél régész, történész, László Gyula tanítványa, a finnugrisztika bírálója. 2004-ben alternatív tankönyvet írt Harangozó Imrével és Molnár V. Józseffel. Népünk eredete és Kárpát-medencei állama c. munkájában írott alapvetése, miszerint "Nincsen olyan nép, amelynek őstörténete ne volna homályos és ködös, magyarán bizonytalan és bizonyíthatatlan" ellenére határozottan és keményen elutasítja népünk eredetének akadémikusan is elfogadott változatát.
1968. május 27-én kezdődött az NSZK-ban az ún. Contergan-per. Az ügy egy recept nélkül kapható nyugtató miatt robbant ki, mely súlyos fejlődési és idegrendszeri károsodást (többek közt végtaghiányt, ill. defomációt) okozott azoknál a csecsemőknél, akiknek az anyja ezt szedte. E tragédia után szigorították világszerte a gyógyszerek forgalomba hozatalát. 1964-ben felfedezték, hogy a szer hatásos a lepra kezelésére, azóta - erre a betegségre - ismét engedélyezték a használatát.
1981. május 27-én halt meg Pilinszky János, a XX. századi magyar költészet egyik legnagyobb alakja.
Márk Éva
Évfordulók május 26-án
1566. május 26-án született III. Mehmed oszmán uralkodó, aki trónra kerülve 19 fiútestvérét ölette meg.
1596. október 22-én Mezőkeresztesnél csapatai vereséget szenvedtek volna Báthory Zsigmond fejedelem és Habsburg Miksa főherceg egyesült seregétől, de a fegyelmezetlen, zsákmány után kutató keresztényeket a visszatérő egységes török sereg legyőzte. Ez volt az utolsó oszmán győzelem nyílt csatában.
1912. május 26-án született Kádár (Csermanek) János, a XX. sz.-i magyar történelem egyik meghatározó alakja, több mint 30 éven át Magyarország első embere.
Egy Abbáziában szolgáló félig szlovák, félig magyar cselédlány törvénytelen gyermeke volt, apja egy ugyanott szolgáló honvéd, civilben pusztaszemesi kisbirtokos. Fiatalon csatlakozott az illegális kommunista mozgalomhoz. 1933-ban kétévi fegyházra ítélték, majd a német megszállás után ismét letartóztatták, ahonnan sikerült megszöknie. Több tisztséget betöltött az MKP-ben, de 1952-ben életfogytiglani börtönre ítélték. 1956-ban vállalta a szovjetek behívásának dicstelen szerepét és az azt követő megtorlások levezénylését. A Nagy Imre és társai rehabilitását kihírdető LB- ítélet napján, 1989. július 6-án halt meg. Németh Miklós szerint halála előtt papot hívatott.
1980. május 26. Farkas Bertalan első osztályú vadászpilóta, az első magyar űrrepülő a fenti napon indult a világűrbe Valerij Kubaszov szovjet űrhajóssal.
Az úticél a Szaljut-6 űrállomás volt, ahol két ott tartózkodó szovjet űrhajós fogadta őket. Június 3-án tértek vissza a Földre.
Márk Éva
Évfordulók május 25-én
Május 25. I. (Szent) Orbán (latinul Urbanus) pápa, a szőlő, a szőlőművelők, kádárok, kocsmárosok védőszentjének ünnepe.
992. május 25-én halt meg I. Mieszko, a polán nevű lengyel törzs fejedelme, az első bizonyosan létező személy a lengyel uralkodók közül. Ő térítette népét a kereszténységre, miután 964-ben megkeresztelkedett. Több templomot, püspökséget létesített, várakat épített, területeket hódított meg országának. Utóda I. (Vitéz) Boleszláv lett, aki folytatva apja művét fontos európai hatalommá tette Lengyelországot.
1571. május 25-én választották Erdély fejedelmévé Báthory Istvánt, a későbbi lengyel királyt.
Életéről rövid cikk olvasható honlapunkon: https://korok.webnode.hu/products/bathory-istvan-es-bathory-zsigmond/
1890. május 25-én született Várnai Zseni József Attila-díjas költő. 1909-ben ment feleségül Peterdi Andorhoz, aki korábbi nélkülözései után ekkor már írásaiból élt (főleg a Népszava és más baloldali lapok foglalkoztatták). Férje révén került kapcsolatba a munkásmozgalommal. Költészetének meghatározó eleme az anyaság. "Vajon mi teszi rokonszenvessé ezt az írónőt? Az, hogy ismeri tehetsége korlátait. Hangköre szűk, de nem igyekszik - mesterségesen - tágítani. A szerelemről, az erotikáról, s sok más egyébről nincs mondanivalója, de az érdeklődési területén túl nem is foglalkozik velük. Lépést tart kis, szelid gondolataival, a forma - többnyire sikerülten - követi a lélek belső mozgását, eltakarja, engedelmesen és kedvesen reásimul" - írta róla Kosztolányi Dezső. 1927-ben megjelent Ím itt az írás c. kötetét Tersánszky Józsi Jenő méltatta, "a magyar líra java termése közül való" - mondta róla.
Márk Éva
Évfordulók május 24-én
1987. május 24-én halt meg Ligeti Lajos nyelvész, orientalista, az altajisztika világhírű magyar kutatóprofesszora. Rendkívüli tudással rendelkezett. Tanult latin, görög, török szakon, hallgatott turkológiát, szlavisztikát, doktorált török filológiából, magyar nyelvészetből, távol-keleti nyelvekből és irodalmakból. Tanult a Sorbonne-on, ott kötelezte el magát a tibetizmus és a mongol nyelvtörténet mellett. Párizsból hazatérve akadémiai és minisztériumi támogatással hosszú tanulmányutakon vett részt Belső-Mongóliában, Afganisztánban, Japánban. 1932-ben így írt: "Bár ha ma mindinkább kétségesebb, hogy a magyarság valaha Ázsiában élt volna, vagy ha élt is, ottani tartózkodása huzamosabb vagy jelentősebb lett volna, az mégis bizonyos, hogy azok a népek, melyekkel kelet-európai életének során érintkezésbe került, nagyrészt Közép-Ázsiából származtak el, hogy az az életmód, műveltség, melynek ott hosszú századokon át részese volt, nagyrészben szintén közép-ázsiai eredetű. Kelet-Európa, s így őstörténetünk helyes megértése és értékelése céljából tehát mindenekelőtt ismernünk kell ezt a földdarabot, amely sok tekintetben a forrás itt: Közép-Ázsiát és Közép-Ázsia történetét, nagyjából a Kr. u. 10.-11. századig."
Főbb művei: Az ismeretlen Belső-Ázsia
A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van
A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban
Sárga istenek, sárga emberek
A tibetiből Szonom-gara (13. sz. vége - 14.sz. eleje) által mongolra fordított Szászkja Panditát ő fordította magyarra, és Tandori Dezső ültette versbe. Honlapunk Idézetek menüjében ízelítőt kaphatnak belőle olvasóink.
1999-től az Europarc Szövetség a fenti napon ünnepli az európai Nemzeti Parkok napját annak emlékére, hogy 1909-ben e napon alakultak meg Európa első nemzeti parkjai Svédországban, mégpedig egyszerre kilenc.
Május 24. a cirill írás napja. Moszkvában a Kreml-közeli Cirill és Metód emlékműnél, valamint a templomokban virágokat helyeznek el és istentiszteletet tartanak. Bulgáriában nemzeti ünnep.
Márk Éva
Évfordulók május 23-án
1439. május 23-án fegyveres zendülés tört ki Budán, ami a magyar és német polgárság közt régóta fennálló ellentét miatt tört ki. A város vezetése jó ideje német kézen volt, a magyarok pedig követelték a hatalom megosztását. Az állandó feszültség csökkentésére a németek egy közülük való gazdag kereskedő magyar származású vejét tették meg bírónak, ugyanakkor elfogták, megkínozták és meggyilkolták a magyar párt vezetőjét, János ötvöst. Amikor a Dunába dobott holttestet partra vetette a víz, súlyos zavargások kezdődtek. A magyar polgárok megtámadták a német kereskedőket, házaikat feldúlták, kifosztották (viszont nem bántották a szintén gazdag olasz kereskedőket). A zendülést ugyan leverték, de a tanácstagok fele attól fogva magyar volt, a másik fele német, s a bírói székben szintén váltották egymást.
1618. május 23-án történt Prágában a második defenesztráció, amikor a Habsburg elnyomás ellen fellázadó cseh protestáns főurak a Hradzsin ablakából kidobták az osztrák helytartókat és titkáraikat (defenesztráció: a latin de "-ból, -ből" és a fenestra "ablak" szóösszetételből: valaki kidobása az ablakon). Az első eset 1419-ben Jan Zelivsky prédikátor vezetésével zajlott, akkor a nemzeti felkelés során tanácsnokokat hajítottak ki a városháza ablakán.
1786. május 23-án halt meg Benyovszky Móric a híres utazó és kalandor gróf Madagaszkáron, egy ütközetben. Kalandos életéről 1975-ben magyar-szlovák koprodukcióban TV-sorozat készült, amit az MTV időnként megismétel.
1849. május 23-án született Khuen-Héderváry Károly politikus, horvát bán. Többször kapott miniszterelnöki kinevezést Ferenc Józseftől. Első kormányalakítási kísérletei kudarcba fulladtak, de 1903-ban ő lett a kormányfő. Mivel a célul kitűzött feladatokat nem tudta végrehajtani, öt hónappal később le kellett mondania. 1910. január 17-én ismét ő alakíthatott kormányt, de mivel a parlamentben gyakran erőszakot alkalmazott az ellenzékkel szemben, 1912. április 22-én távozni kényszerült. Több lehetőséget nem kapott. 1918-ban halt meg.
1993. május 23-án megalakult a rendszerváltás utáni első szabad választásokon alapuló kormány Antall József (MDF) vezetésével.
Márk Éva
Évfordulók május 22-én
1660. május 22-én a Szejdi Ahmed budai pasa a szászfenesi csatában súlyos vereséget mért II. Rákóczi György seregére. A fejedelem is halálos sebet kapott, Váradra vitték, ahol több mint két hét múlva meghalt.
1867. május 22-én Kossuth Lajos Párizsban megírta Deákhoz intézett nyílt levelét, amely Cassandra-levélként vonult be a történelembe.
Nevét Kasszandráról, a jövőbe látó trójai királylányról kapta, akinek jóslatai valóra váltak, de annak elhangzásakor senki sem hitt neki. Május 28-án a Magyarország című lapban megjelent levelében Kossuth arra figyelmeztette Deákot és a pártján állókat, hogy a jövő a nemzetállamoké, ezért ha Magyarország a Habsburg Birodalommal kiegyezik, annak bukásával pedig magával sodorja hazánkat is. A Cassandra-levél sajtó visszhangja jelentős volt, politikai hatása azonban elmaradt, hiszen az országgyűlés másnap megszavazta a kiegyezési törvényt, 1867. június 8-án pedig Ferenc Józsefet Magyarország királyává koronázták.
1879. május 22-én I. Ferenc József uralkodó szentesítette az 1879. évi XVIII. törvénycikket, amely kötelezővé tette a magyar nyelv tanítását minden népiskolában és tanítóképző intézetben.
Topor István
Évfordulók május 21-én
1849. május 21-én a magyar honvédsereg háromheti ostrom után Görgey Artúr főparancsnok irányításával visszafoglalta Buda várát a Heinrich Hentzi parancsnoksága alatt álló császári erőktől. 1992-től ez a nap lett a Magyar Honvédelem Napja.
Ugyanezen a napon Varsóban I. Miklós orosz cár és I. Ferenc József osztrák császár megállapodott az orosz hadsereg magyar forradalom elleni intervenciójában.
1916. május 21-én 98 éves korában elhunyt Görgey Artúr a magyar történelem egyik legjelentősebb hadvezére.
Számtalan dicsőséges hadjáratának egyik csúcsa Buda 1849. május 21-i visszavétele volt. Ennek 67. évfordulóján szenderült örök álomra. Tevékenysége sokáig megosztotta a történésztársadalmat. A méltatlanul rásütött „áruló” bélyegét azonban mára már remélhetőleg sikerült letörölni, és méltó helyet foglalhat el a haza nagyjai között. Mindenki számára ajánlom Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben című könyvét.
1932. május 21-én repülőszerencsétlenség áldozata lett Endresz György pilóta.
Nevét a magyar repülés aranykönyvébe azzal írta be, hogy 1931. július 15-16-án Magyar Sándor navigátor társával elő magyarként repülték át az Atlanti-óceánt. A "Justice for Hungary" (Igazságot Magyarországnak) nevet viselő Lockheed Sirius típusú kétüléses repülőgép az amerikai magyarok áldozatkészségéből épült. 1931. július 16-án délután nem sokkal a mátyásföldi érkezést megelőzően, Bicskétől nem messze, Felcsút határában, egy kukoricatáblában kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk. Az 5770 km-es táv így is rekordnak minősült. A 20 perc alatt teljesített táv világrekordot ért. A rekordereket 1931. július 20-án Budapesten a Millenniumi Emlékműnél összegyűlt hatalmas tömeg nemzeti hősként fogadta. 1932. május 22-én Rómában tartották az óceánrepülők világkongresszusát, melyre meghívták mindazokat, akik átrepülték az Atlanti-óceánt. Endresz az útra ezúttal Bitai István navigátorral indult, mivel Magyar visszatért az USA-ba. Május 21-én 15 órakor értek Róma Littorio repülőterére, ahol leszállás közben a gép átpördült, lezuhant, és mindkét férfi szörnyet halt. Olaszországban ünnepélyes külsőségek között elbúcsúztatták őket, a temetés itthon történt, amelyen hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára a hős pilótákat.
1937. május 21-én útjára indult az a szovjet sarkkutató expedíció, amely az Északi-sarkon a világ első, úszó jégtáblára telepített sarkkutató állomását hozta létre.
1951. május 21-én megkezdték az állam által nemkívánatosnak nyilvánított személyek kitelepítését Budapestről.
Topor István
Évfordulók május 20-án
1498. május 20-án Vasco da Gama portugál hajós São Gabriel nevű hajójával és a többi kísérőhajóval kikötött az India délnyugati részén található Kalikutban.
A Malabáb-parton fekvő kereskedelmi város fontos helyszíne lett Gama expedíciójának. Hosszas tárgyalásokat követően sikerült megállapodást kötnie Szamudrinnal, Kalikut királyával. A szerződés értelmében a portugálok kereskedelmi telepet létesíthettek. Az Indiába vezető tengeri út felfedezése teremtette meg az alapot, hogy az Indiai-óceánon Portugália legyen a vezető hatalom.
1795. május 20-án a budai Generális réten, a későbbi Vérmezőn lefejezték az első magyarországi köztársasági mozgalom felségsértés és hazaárulás miatt elítélt öt vezetőjét, Martinovics Ignácot, Hajnóczy Józsefet, Laczkovics Jánost, Sigray Jakab grófot és Szentmarjay Ferencet.
Ugyanezen a napon I. Ferenc szerződést kötött Angliával. A császár és király 4 600 000 font angol kölcsön fejében kötelezettséget vállalt 200 000 főnyi haderő fegyverben tartására Franciaország ellen.
1828. május 20-án rendezték meg Pesten az első lófuttatást (lóversenyt) angol mintára. Széchenyi barátjával Wesselényi Miklós báróval és Heinrich János kapitánnyal (a létesítmény későbbi gazdájával) „az Üllői út és Soroksári út között lévő Pesti gyepen” bérbe vettek a várostól egy 230 holdas legelőt, lóversenytér céljára. Itt rendezték meg nagyszámú érdeklődő jelenlétében az első versenyt. Széchenyi a várva várt eseményt követően meglepő módon rezignáltan mindössze ennyit jegyzett be naplójába: „Az első lóverseny. Jó futás, de unalmas az egész…Minden nap több az ellenségem… Megtörtebbnek, boldogtalanabbnak érzem magam, mint valaha!”
1929. május 20-án véget ért az első Ünnepi Könyvhét. A könyvhét gondolata Supka Géza régész, művészettörténész, író, újságíró valamint a Magyar Írók Egyesülete kezdeményezésére született meg. Május 13-án nyitották meg a rendezvény, amelynek élére – az íróegyesület kezdeményezésére – gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztert kérték fel, így ő lett a Magyar Könyvhét díszelnöke.
Topor István
Évfordulók május 19-én
1303. május 19-én halt meg a franciaországi Bretagne-ból származó pap és jogtudós, Szent Ivó. 1298-ban lemondott a plébániájáról és visszavonult apai birtokára, s főleg jogi tudásával volt mindenki segítségére. Hírnevet és tiszteletet azzal szerzett, hogy jogászként tudásával és bölcsességével a szegények ügyeit szolgálta a világi és az egyházi bíróságok előtt. 1347-ben az egyház szentté avatta. Szülőföldjének, Bretagne-nak ma is legnépszerűbb szentje, de jogászok, a jogi karok, a törvénybe menők, árvák és gyámok, lelkipásztorok valamint a plébánosok is védőszentjükként tisztelik
Magyarországi tisztelet a jezsuitáknak köszönhetően terjedt el hazánkban is. . A nagyszombati, majd pesti egyetem jogi kara őt választotta patrónusának. Halálának napját névnappá tették. 1695-től van bizonyíték rá, hogy névünnepét ünnepélyesen ülte meg az egyetem. E napon vagy valamelyik professzor, vagy egyik kiváló hallgató méltatta Ivó érdemeit. Így volt a XVIII. században is. Tisztelete azonban nem vált széles körben elterjedtté.
1456. II. Pál pápa bullájában engedélyezte Hunyadi Mátyás számára egyetem felállítását Pozsonyban. A bulla felhatalmazta Mátyást, hogy egy tetszése szerint kijelölt helyen alapítson egyetemet, szabadon választott fakultásokkal, annak tanárait pedig lássa el rendszeres fizetéssel. Az egyetem legfőbb mecénása a magánvagyonából bőkezűen adakozó Vitéz János esztergomi érsek lett, aki német mintára – kancellárként – az intézmény vezetését is elvállalta. Mátyás hívására számos nemzetközi hírű oktató jött Magyarországra tanítani.
1536. május 19-én VIII. Henrik Londonban kivégeztette második feleségét, Boleyn Annát.
1536. május 1-én Annát öt férfival – köztük saját bátyjával – elkövetett házasságtörés vádjával börtönbe zárták. A négy napon át ülésező bíróság a királynét és az állítólagos szeretőket halálra ítélte. Május 19-én Boleyn Annát a Towerben vérpadra állították.
1989. május 19-én Budapesten megalakult a Magyar Helsinki Bizottság. Céljuk, hogy a Helsinki Záróokmányban foglalt szabadságjogok érvényesülésén túl nyomon kövessék az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított emberi jogok és alapvető szabadságjogok érvényesülését a kialakult jogállam viszonyai között, segítséget nyújtsanak a jogsértések áldozatainak és a hazai, valamint a nemzetközi nyilvánosság segítségével szembeszálljanak a jogsértésekkel. A Bizottság jogvédő tevékenységének két célcsoportja a személyes szabadságukban korlátozottak köre és a menekültek, menedékkérők."
Topor István
Évfordulók május 18-án
1600. május 18-án Vitéz Mihály havasalföldi vajda, ez időben Erdély fejedelme betört Moldvába és elfoglalta Bákó városát. Mihai Viteazul 1599. október 28-án súlyos vereséget mért Báthory András fejedelemre (akit ezután menekülése során székelyek gyilkoltak meg), majd bevonult Gyulafehérvárra, ahol a rémült rendek fejedelemmé választották. Mindössze tíz hónapig ült Erdély trónján, de ez elég ahhoz, hogy honfitársai őt tartsák "Nagy Románia" megteremtőjének.
1872. május 18-án született Bertrand Russel angol főrend, Nobel-díjas író, filozófus. Bírálta a bolsevik totalitarizmust és megjósolta a későbbi sztálinizmus több jellemzőjét, de élete végéig baloldali maradt. Hitler legyőzését mindennél fontosabbnak tartotta. 1950-ben kapott Nobel-díja után kapcsolódott a békemozgalomhoz, tiltakozott a Bikini-szigeteki atomrobbantások miatt, 1961-ben (89 évesen!) tömeges ülősztrájkot szervezett az atomleszerelésért. Kilenvennyolc évet élt.
1920. május 18-án született Karol Wojtyla, 1978. október 16-tól pápa, a katolikus egyház feje. Minden idők legnépszerűbb pápája volt, köszönhetően a médiának, de főleg rokonszenves karakterének. Utazó pápának nevezték, mert száznál többször látogatott külföldre. Kritizálta a "létező" kapitalizmust és szocializmust, minden alkalommal hangot adott háborúellenességének. Utóda 2011-ben boldoggá avatta, ünnepét október 22-re tette.
Május 18. A Múzeumok Nemzetközi Napja. Magyarországon 1978. óta ünnepeljük.
Évfordulók május 17-én
1892. május 17-én Budapesten elhunyt Klapka György honvédtábornok, a komáromi vár védője.
Temetésén több tízezer ember énekelte a Klapka-indulót. Bár Budapesten van eltemetve, mégis komáromi földben nyugszik: sírjára ugyanis annak a városnak a földjét szórták, ahol négy véres csatát vívott.
1907. május 17-én született Dsida Jenő, a tragikusan fiatalon elhunyt erdélyi költő, újságíró, szerkesztő.
Tagja és lektora volt az Erdélyi Szépmíves Céhnek, valamint a Marosvécsen 1926-ban szerveződött Erdélyi Helikonnak, amelynek munkájába 1929-től vett részt rendszeresen. A Házsongárdi temetőben temették el, a szertartást Márton Áron kanonok-plébános végezte.
1989. Megkezdődött a szovjet csapatok részleges kivonása az NDK-ból. A terv szerint a Németországi Szovjet Hadseregcsoportot (GSSD) májusban két, majd egy későbbi időpontban újabb két harckocsi hadosztállyal csökkentik. Elsőként a Potsdam megyei Jüterborgból indult haza egy harckocsizó hadosztály.
Topor István
Évfordulók május 16-án
1561. május 16-án halt meg Jan Amor Tarnowski lengyel hetman (a fegyveres erők király által kinevezett parancsnoka), krakkói vajda, aki Magyarországon is harcolt a török ellen 1521-ben II. Lajos mellett. 1528-ban fogadta és támogatta a menekülő Szapolyai Jánost, de nem tudták megszerezni a lengyel király segítségét I. Ferdinánd ellen.
1842. május 16-án született Feketeházy János mérnök. Nemzetközi hírnevet szerzett neki vasúti mozdonyfordító korongja. Legismertebbek hídjai, a két Komárom közti Erzsébet-híd, Esztergom és Párkány között a Mária Valéria-híd, és Budapesten a Ferenc József-híd.
1881. május 16-án hívták össze a Vöröskereszt magyar szervezetének alakuló közgyűlését. Az egyesület mai neve Magyar Vöröskereszt, 1998. január 1-jétől kiemelten közhasznú társaság.
1887. május 16-án született Pasteiner Iván a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója. Neki, valamint az egyetem rektorának és dékánjának köszönhető, hogy a könyvtár Corvinái itthon maradtak. A kultuszminiszter 1944. őszi utasítását kijátszva a kódexek helyett értéktelen könyveket csomagoltak és küldtek a gyűjtőhelyre. A küldemény elveszett, a Corvinák pedig épségben átvészelték az épület pincéjében a háborút.
Márk Éva
Évfordulók május 15-én
1358. május 15-én ismeretlen szerző megkezdi s valószínűleg még az év folyamán – I. Károly 1330. évi havasföldi hadjáratának elbeszélése közben – abba hagyja a Képes krónika (Chronicon pictum) írását. Szerzője feltehetően Kálti Márk székesfehérvári őrkanonok, aki művében a Kálmán- és a III. István-kori gestát, továbbá egy ismeretlen minorita 1332 – 1333-ban írt művét szerkesztette egybe és dolgozta át. A krónikát az 1360-as években lemásolták és 147 iniciáléval és miniatúrával díszítették. Ma a budapesti Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik.
1440. május 15-én Erzsébet királyné Székesfehérvárott Szécsi Dénes esztergomi érsek közreműködésével királlyá koronáztatta csecsemő fiát, V. (Utószülött) Lászlót. László Albert király és Erzsébet gyermekeként született apja halála után, innen kapta "Utószülött" melléknevét. Erzsébet elutasította Ulászló megválasztását, és udvarhölgyével, Kottanner Jánosnéval ellopatta a Szent Koronát a visegrádi várból, így sikerült Székesfehérvárott megkoronáztatnia csecsemő fiát.
1848. május 15-én a márciusi 13-ai forradalom után újabb tömegtüntetés kezdődött Bécsben. A megmozdulás kikényszerítette az általános választójog és az új alkotmány ígéretét. A második bécsi felkelés fő követelése Ausztria szövetségi államá alakítása volt a parlamentarizmus elvei szerint. A tömegtüntetés hatására János főherceg július 22-re alkotmányozó birodalmi gyűlést hívott össze Bécsbe.
Ugyanezen a napon tartották az első román nemzeti gyűlést Balázsfalván. Követeléseik között szerepelt a románok nemzeti létének elismerése, az arányos országgyűlési képviseletet. Az erdélyi görögkeleti püspök vezetésével és elnökletével megalakították a Román Nemzeti Bizottmányt.
Topor István
Évfordulók május 14-én
1693. május 14-én I. Lipót kiadta az 1692-i szebeni országgyűlésen Alvinczi Péter követ fölterjesztésére adott válaszát a Resolutio Alvincziana-t. A Resolutio részletesen szabályozta a felekezetek jogait és intézkedett az erdélyi katolikusok védelméről. Elrendelte a Magyar Kancelláriától független Erdélyi Udvari Kancellária felállítását Bécs székhellyel.
1740. május 14-én Mária Terézia királynő országgyűlést hívott össze Pozsonyba, amely október 29-én zárult a királynő trónbeszédével és a törvények szentesítésével. Ezen az országgyűlésen ajánlották fel a rendek életüket és vérüket a királynőért.
1796. május 14-én Edward Jenner angol orvos először oltott be himlő ellen egy nyolcéves kisgyermeket, az ő kísérletétől számítják a modern védőoltások korszakát.
1849. május 14-én gróf Teleki László Magyarország franciaországi követe újabb Kossuthoz írott levélben erősítette meg hazánk föderalizálására vonatkozó tervét. Március 7-i levelében így írt Kossuthnak: „Azt hiszem, nem annyira az osztrákokkal, mint szerbekkel, horvátokkal és oláhokkal kellene egységre lépni. (…) Ausztriát nem lehet különben megbuktatni, s tönkre silányítani, mint ha Magyarhont a konföderáció bázisán rekonstruáljuk”. Május 14-én kelt levelében pedig arról elmélkedett, nemcsak Ausztria halt meg, hanem Szent István Magyarországa is. Úgy vélte, nemcsak Horvátországnak, hanem a szerbeknek, románoknak, szlovákoknak is meg kellene adni a területi autonómiát – természetesen oly módon, ez ne Magyarország egységét veszélyeztesse.
1897. május 14-én avatták orvosdoktorrá Budapesten az első magyar orvosnőt, Hugonnai Vilmát.
Hugonnai Vilma 1872-ben lett a zürichi egyetem hallgatója, és 1879. február 3-án védte meg disszertációját. 1880 februárjában tért haza, de diplomájának hazai elismertetése akadályokba ütközött: 1881. március 31-én letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát, majd ezután - 1882 májusában - kérte orvosi oklevelének elismertetését, de Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter - az érvényes törvényekre hivatkozva - elutasította a nosztrifikálást. 1895-ig kellett várnia, amikor is királyi rendelettel lehetővé vált Magyarországon is a nők egyetemi tanulmánya, így 1896. február 10-én újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését. Erre 1897. május 14-én kerülhetett sor. Ezután már hivatalosan is végezhetett magángyakorlatot, elsősorban női és szegénybetegekkel foglalkozott.
Topor István
Évfordulók május 13-án
1301. május 13-án VIII. Bonifác pápa Károly Róbert támogatására Miklós (Nicolaus Bocasinus de Tarvisió) bíboros ostiai és velletri püspök személyében pápai legátust küldött Magyarországra.
1916. május 13-án történt a portugáliai kisváros, Fátima mellett az első csodás jelenés. Három kisgyermeknek, Lúcia de Jesus dos Santosnak és két unokatestvérének, Francisco Martonak és Jacinta Martonak nyájuk őrzése közben egy ifjú jelent meg, aki a béke angyalának nevezte magát és imádságra buzdította őket.
Ez után még öt jelenés következett, ezek közül a legjelentősebb az a kettő, amikor maga a Szent Szűz jelent meg nekik. Utoljára akkor, amikor a gyerekek beszámolóit hazugságnak minősítő prefektus bezáratta őket, de nem voltak hajlandók vallomásukat visszavonni. Szabadulásuk után a Szűzanya augusztus 19-én megjelent nekik Valinhosban. E jelenés helyén a magyar kápolna épült, melyet 1956. augusztus 12-én szenteltek föl.
1930. május 13-án hunyt el Fridtjof Nansen norvég sarkkutató, nemzetközileg elismert politikus.
Legfőbb céljaként az Északi-sark meghódítását tűzte ki. 1893-ban kutatócsoportjával – noha megközelítette a kitűzött célt – az időjárási viszontagságok miatt még sem jutottak el az Északi-sarkra. A Ferenc József-földön kőkunyhóban áttelelt, rozmár és jegesmedve húson élő kutatókat 1896-ban egy brit kutatóhajó vitte vissza a norvégiai Vardøba. Miután Nansent 1897-ben kinevezték az oslói egyetem professzorává, nem vállalkozott többé hasonló jellegű utakra.
1905 után politikai szereplést is vállalt. Norvégia függetlenné válása után Londonban és Washingtonban teljesített nagyköveti szolgálatot, majd az első világháború után az égető problémát jelentő európai menekültügyet karolta fel. 1922-ben a nemzetközi genfi egyezmény alapján ötvenkét ország fogadta el a hontalanná vált menekültek számára a Nansen által kibocsátott, mintegy 450 ezer úti okmányt, az ún. Nansen-útlevelet. Mindezen tevékenységéért 1922-ben béke Nobel-díjjal tüntették ki.
1981. május 13-án Ali Agca merényletet követett el II. János Pál pápa ellen a Szent Péter téren.
A pápát egy golyó a hasán, egy a bal kezén és egy a jobb karján talált el. A lövedék egyetlen létfontosságú szervet sem ért, így öt nap múlva már elhagyhatta a kórházat. A pápa, akit fiatal korától különleges odaadás fűzött Szűz Máriához, megmenekülését a fatimai Madonnának tulajdonította; a testéből kioperált golyót gyémántokkal ékes koszorúban, Fatimában helyezte el.
A helyszínen letartóztatott merénylő az Európában körözött török Ali Agca volt. A 23 éves Agcát Törökországban már életfogytiglanra ítélték, mert a Szürke Farkasok terrorszervezet tagjaként megölt egy újságírót. Börtönéből azonban fél év múlva megszökött és eltűnt, csak Rómában bukkant fel újra. A merénylet miatt 1981 júliusában kezdődött perben életfogytiglani börtönre ítélték. A pápa már kórházi ágyán megbocsátott neki, majd 1983-ban meglátogatta cellájában, de a négyszemközti találkozó tartalma soha nem került nyilvánosságra.
A merénylet indokát és Agca megbízóinak kilétét a mai napig titokzatos homály fedi, mint ahogy az is, voltak-e segítői a Szent Péter téren. Agca 2000-ben – II. János Pál közbenjárására – kegyelmet kapott, kiadták Törökországnak, ahol 1979-es gyilkosságáért ismét rácsok mögé került.
Topor István
Évfordulók május 12-én
1703. május 12-i keltezéssel "Mi Felső-Vadászi Rákóczi Ferenc Fejedelem és Gróff Bercsényi Miklós..." kezdettel megjelent a breznai kiáltvány, mely fegyverbe hívta a "nemes és nemtelen" országlakosokat. A pátens teljes szövegére kutatásai során Thaly Kálmán bukkant Bercsényi kézírásával.
1733. május 12-én született Sajnovics János matematikus, csillagász, nyelvész, a finnugor nyelvrokonság tudományának megalapozója. Csillagászként jutott Észak-Norvégia Vardő nevű szigetére, ahol felfigyelt az ott élő lappok nyelvének és a magyarnak hangzás-, és hanglejtésbeli hasonlóságára. 1770-ben írott Demonstratio c. könyve magyarul csak 1994-ben jelent meg, mert elméletét külföldön elfogadták, de itthon elutasították. A Dán Királyi Akadémia tagja volt, csillagászati tevékenységéért 2010-ben kisbolygót neveztek el róla.
1820. május 12-én született Florence Nightingale, az ápolóképzés kiemelkedő alakja. Emlékére világszerte e napon ünneplik az Ápolók Nemzetközi Napját. Az ápolóké egyike azon hivatásoknak, melyek nemcsak az elismerést, de az ünneplést is megérdemlik.
Tisztelet a betegápolóknak!
Márk Éva
Évfordulók május 11-én
911. május 11-én halt meg a honfoglaló őseink életében is szerepet játszó bizánci császár, VI. (Bölcs) Leó, aki melléknevét törvényalkotó tevékenysége révén kapta. A bolgár Simeon cár ellen szövetkezett a magyarokkal akik több győzelmet arattak, míg Simeon segítségül nem hívta a besenyőket. Ezután a bolgárok legyőzték és adófizetésre kényszerítették Bizáncot. Leó törvénykönyve, a Corpus Iuris Civilis görög fordítása, kibővítése és modernizálása többszáz évig volt a jogtudomány alapja.
1841. május 11-én született Pauler Gyula történész, levéltáros, író, ügyvéd, az MTA tagja. Fő kutatási területe az Árpád-kor volt, legjelentősebb műve "A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt".
1857. május 11-én szabadult börtönéből hat évi fogság után Teleki Blanka, akinek életére anyai nagynénje, Brunszvik Teréz volt a legnagyobb hatással; neki köszönhetően lett a magyar nőnevelés egyik úttörője. 1846-ban nyitott leánynevelő intézetében olyan kiválóságok tanítottak, mint Vasvári Pál, Hanák János, Leövey Klára. 1851-ben szabadságharcosok bújtatása miatt letartóztatták és 10 évi várfogságra ítélték. A fenti napon amnesztiával szabadult, öt hónappal később a börtönben szerzett betegségek következtében 56 évesen meghalt.
1945. május 11-én az amerikai hadsereg Salzburgban lefoglalta és hadizsákmánynak minősítette az aranyvonatnak nevezett szerelvényt, mely az MNB 30 tonna aranykészletét, devizatartalékait, nemzeti kincseket (pl. Corvinák), és a zsidóktól eltulajdonított értékeket menekítette nyugatra a Vörös Hadsereg elől.
Márk Éva
Évfordulók május 10-én
Május 10. A madarak és fák napja, melyet a világon először Chernel István ornitológus szervezett meg Magyarországon, 1902-ben.
Köszöntsük az ünnepet az 1929-ben e napon született Kossuth- és Herder-díjas költőnk Kányádi Sándor Könyörgés tavasszal c. gyönyörű versének rövid részletével:
Fölparittyázta az égre magát a pacsirta.
Dugja fejét a sok-sok pipevirág.
Tavasz van megint, tavasz van újra
s az ember, az ember messzire lát.
1801. május 10-én tört ki az első "barbár háború". Észak-afrikai barbár (berber) államok hadat üzentek az USA-nak, mert az nem volt hajlandó az arra haladó hajóira az addig fizetett sápot tovább emelni. Juszuf Karamanli pasa teljesíthetetlen követelésére válaszul Jefferson elnök hadihajókat vezényelt a térségbe, s lövette Tripolit a kalózok központját, hosszú időre véget vetve a kalóztámadásoknak.
1877. május 10-én parlamenti kiáltványban nyilvánította ki állami függetlenségét Románia, miután az orosz-török háborúban a győztes oroszokhoz csatlakoztak. Első királyuk 1881-ben I. (Hohenzoller) Károly lett.
1887. május 10-én megalakult a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület. Első igazgatója a kezdeményező Kresz Géza orvos volt, aki számos egészségügyi ismertetőt és felvilágosító könyvet írt. A Mentőegyletnek nagy szerepe volt az 1892-es budapesti kolerajárvány felszámolásában.
Márk ÉvÉvfordulók május 9-én
1687. május 9-én az eperjesi vésztörvényszék ismét hét perbefogottat, név szerint: Bezzegh György, Székely András nemeseket, Véber Frigyes és Dávid, Feja Dávid, Lányi Sámuel, Bertók János polgárokat végeztetett ki Eperjesen. Az előzmények: Antonio Caraffa császári tábornok, azzal az ürüggyel, hogy a császár ellen összeesküvést leplezett le, saját elnöklete alatt 4 császári tisztből és 8 magyar nemesből álló vérbíróságot alakított, s hamisított levelek és koholt vádak alapján megkezdte a gazdag protestánsok elfogását. I. Lipót teljhatalmat adott Caraffának, s 30 hóhér és pecér kezdte meg a kínvallatásokat a kiagyalt perekhez. A kínzások előtt többen az öngyilkosságot választották. A kicsikart vallomások utáni halálos ítéleteket, melyeket Caraffa önkényesen hozott, tetemes pénzekkel meg lehetett váltani. Március 5-én kivégezték nemes Keczer András, Zimmermann Ferenc, Rauscher Gáspár és Baranyai Ferenc eperjesi polgárokat, III. 22: Sárossy Márton és Keczer Gábor nemeseket, Fleischhacker György, Schőnleben György és Medveczky Sámuel eperjesi polgárokat. Április 19-én a kínzásokba belehalt Radvánszky György és Palásthy Gábor zólyomi nemes.
1688. május 9-én Caraffa tábornok I. Lipót megbízásából Szebenben megállapodást kötött Apafi Mihály fejedelem és a rendek megbízottjával, Teleki Mihállyal. A megállapodás értelmében Erdély védurául és örökös királyául fogadta el I. Lipótot és utódait. További erősségeket adott át császáriaknak, de megfogalmazták azt is, hogy a jövőben hűtlenségnek tekintik a Portával való kapcsolatot. Az erdélyiek kérték a hazai szerződések és vallási megállapodások tiszteletben tartását.
1873. május 9-én a bécsi tőzsdén a legnagyobb tőzsdeügynökség fizetésképtelenséget jelentett be, mire az értéktőzsde forgalma teljesen leállt. A gazdaságtörténetbe „fekete péntek” néven bevonuló eseményt követően hiába rendeltek el 1 hétre fizetési moratóriumot, hiába pumpált a központi jegybank pénzt a piacba, május 15-én estig már 120 csődöt jelentettek. Magyarországon 3 év rossz termése, az utolsó nagy kolerajárvány, az államháztartás egyensúlyának megbomlása tetézte a bajt. Több mint 50 bank bukott meg, ipari részvénytársaságok szűntek meg. Az idegen tőke visszavonult az országból. A kormánynak súlyos feltételek mellett kellett külföldi kölcsönt felvennie, noha ezt szerették volna elkerülni, elsősorban azért, hogy jusson pénz adósságtörlesztésre. A magyar állam végül is a bécsi Rottschild bankháztól vett fel kölcsönt.
Topor István
Évfordulók május 8-án
1429. május 8-án a Jeanne d’Arc vezette francia seregek a százéves háború fordulópontjának számító csatában legyőzték az angolokat, felmentve Orléans városát. Ez volt az utolsó francia erősség, amelyet még nem sikerült az angoloknak bevenniük. Miután papokból és tudósokból álló bizottság igazolta hitét és erkölcseit, Jeanne maroknyi csapattal bejutott Orléans-ba, s nyolc nap alatt felszabadította az ostromlott várost.
Első győzelmét követően nem Párizs felszabadítására indult, hanem a kétszer olyan messzi, a megszállt terület mélyén fekvő Reims városának felszabadítását tűzte ki célul. Az angol felmentő sereget megsemmisítette, s egy hónap múlva bevonult a városba, ahol másnap VII. Károlyt királlyá koronázták.
1828. május 8-án született Jean Henry Dunant svájci emberbarát, üzletember, a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója, az első Nobel-békedíj társ kitüntetettje.
Dunant szemtanúja volt az 1859. június 24-én vívott solferinói ütközetnek, amely után 40 ezer halott és sebesült maradt a csatatéren. A látvány elborzasztotta. 1862-ben saját költségén kiadott Solferino emléke című könyvében javasolta, hogy háborús és békeidőkben egyaránt önkéntes alakulatokat kell szervezni a betegek, rászorultak és sebesültek ellátására, bármiféle megkülönböztetés nélkül. Felvetette azt is, hogy kössenek nemzetközi egyezményt a háborús sebesültek védelmére. 1863-ban beutazta Európát, hogy a közvéleményt és a vezetőket megnyerje az eszméjének. Kitartását siker koronázta: 1864. augusztus 22-én, a második genfi tanácskozáson megalapították a Vöröskeresztet és elfogadták az első genfi konvenciót, amelyet Dunant fogalmazott meg.
1945. május 8-án Eisenhower tábornok főhadiszállásán aláírták a német fegyverletételi nyilatkozatot. Ezzel Németország hivatalosan is elismerte vereségét. Az okiratot német részről Jodl vezérezredes, a német hadsereg új vezérkari főnöke írta alá. A szövetségesek részéről Bedell Smith tábornok, Eisenhower vezérkari főnök, szovjet részről Ivan Szabloparov tábornok, francia részről Francois Sevez tábornok látta el kézjegyével az okmányt. A szövetségesek hivatalosan is bejelentették, hogy Németország feltétel nélkül megadta magát. Ugyanaznap délután a flensburgi német rádióban gróf Schwerin von Krosigk birodalmi miniszter a következő üzenetet intézete a német néphez: „Német férfiak és asszonyok! A véderő főparancsnoksága Dönitz vezértengernagy parancsára ma elrendelte valamennyi német küzdőerő feltétel nélküli fegyverletételét". Európában befejeződött a II. világháború.
Topor István
Évfordulók május 7-én
973. május 7-én imádkozás közben hangtalanul összerogyott, majd néhány órával később elhunyt I. (Nagy) Ottó német-római császár.
I. Henrik német király és Mathilda királyné elsőszülött gyermeke kiemelkedő birodalomszervező tevékenységéért érdemelte ki a „Nagy” melléknevet, amellyel Freisingi Ottó (1114 k. – 1158) történetíró ruházta fel. 936-ban, apja rendelete értelmében ő kapta a német trónt. Nem vesztegethette azonban az időt, mert bár a trónra ki volt jelölve, megkoronázva még nem, és minden elvesztegetet perc csak növelte a bizonytalanságot. Még alig helyezték el apja koporsóját a kriptában, Ottó lovas futárjai elindultak a bajor, sváb, lotaringiai, frank törzsekhez és az Elbán túli őrgrófságokba, hogy összehívják a főurakat a királyválasztó gyűlésre. A gyűlés helyszínéül nem szász várost, hanem a lotaringiai Aachent jelölte meg. Választása nem véletlenül esett Nagy Károly egykori birodalmának központjára. A város szimbóluma volt nagyravágyó terveinek: a nagy frank császár nyomdokain haladva feltámasztani a Római Birodalmat, és megszerezni az Imperator Augustus címet.
Életéről bővebben az alábbi tanulmányban olvashatnak: https://korok.webnode.hu/products/i-nagy-otto/
1065. május 7-én távozott az élők sorából Passauban Boldog Gizella magyar királyné, Szent István felesége, Civakodó Henrik bajor és karintiai herceg lánya.
Géza fejedelem 995-ben kérte feleségül Gizellát fia, István számára. A következő évben megtartott esküvő után a hercegnő kíséretében számos német lovag érkezett Magyarországra. Az ő haderejükre támaszkodva sikerült Istvánnak a lázadó Koppányt legyőznie. A királyné a kereszténység terjesztésében is szerepet vállalt, bizonyíték erre, hogy társalapítója volt az óbudai és veszprémvölgyi egyházaknak. Férjétől székhelyül az egyik legjelentősebb püspökség központját, Veszprém városát kapta meg.
Istvánnak és Gizellának két gyermeke született, közülük Ottó nem érte meg a felnőttkort, a Dux Ruizorum, azaz a varég testőrök vezetőjének kinevezett fia, Imre pedig egy vadászbalesetben halt meg, 1031-ben. István halálát követően Gizella helyzete megromlott. Amikor 1044-ben Aba Sámuel szerezte meg a trónt a királyné menekülni kényszerült az országból. Gizella Passauban telepedett le, belépett a helyi apácakolostorba, melynek később főnökasszonyaként tevékenykedett, egészen 1065-ben bekövetkező haláláig.
Gizellát 1911-ben avatták boldoggá, amit nem csak későbbi önmegtartóztató életével, de a kereszténység terjesztésében szerzett érdemei révén is kiérdemelt: döntő szerepet játszott az önálló, keresztény Magyarország megszilárdításában, ami a Szent Istvánt követő megpróbáltatások ellenére sem omlott össze.
1205. május 7-én váratlanul meghalt III. László Árpád-házi király. Imre király és Aragóniai Konstancia fia. 1204-ben Imre érezve közelgő halálát megkoronáztatta gyermekét, és megeskette testvérét, Andrást, hogy a kis Lászlót mindenben támogatni fogja. András azonban nem tartotta meg szavát. Rátette kezét arra a pénzre is, amit Imre fiára hagyott. A gyermek és anyja helyzete egyre rosszabbra fordult, végül Konstancia VI. Lipót hercegnél keresett menedéket, de magával vitte a koronát is. András nyílt harcra készült a Lászlót befogadó herceg ellen, amelyet meghiúsított a gyermek váratlan halála. Testét Székesfehérvárra szállították, és itt temették el. Ő volt az utolsó Árpád-házi uralkodó, akit Szent István mellé temettek.
1915. május 7-én az ír partok közelében egy német torpedó találata következtében 18 perc alatt elsüllyedt az akkori világ egyik legnagyobb utasszállító hajója, a Lusitania. A támadás következtében 1200 utas vesztette életét, az USA pedig hadba lépett az antant oldalán. A párját ritkító katasztrófáról azonban már akkor sok mindent rebesgettek! A körülmények gondos vizsgálata sok titkot felfedett, de a hivatalos iratok egy része mindmáig hozzáférhetetlen.
Topor István
Évfordulók május 6-án
1338. május 6-án (más források szerint 1336. október 31-én) Svájcban a tössi domonkos kolostorban elhunyt Boldog Erzsébet, III. András és Fenenna királyné lánya. Halálával nőágon is kihalt az Árpád-ház.
Legendája szerint Boldog Erzsébetet a templom kórusa közelében temették el. Amikor ,,harminc hét'' után áthelyezték ,,királyi méltóságához és szentségéhez illő'' új sírba, testét teljesen épnek találták. A domonkos rendben boldogként tisztelik május 6-án, de a katolikus egyház hivatalos eljárást még nem folytatott.
1527. május 6-án V. Károly német-római császár és spanyol király zsoldosokból álló serege megkezdte Róma ostromát és kifosztását.
A történelembe „Sacco di Roma” néven bevonult esemény előzménye az volt, hogy, VII. Kelemen pápa az egyházi állam megszilárdítása céljából egy évvel korábban összefogott I. Ferenc francia királlyal (cognac-i liga). Erre válaszul V. Károly hadai 1527-ben betörtek a pápai államba, így Róma is háborús hadszíntérré vált. V. Károly hadvezére, Bourbon Károly herceg. a város ostroma közben május 6-án elesett. A vezér nélkül maradt zsoldosok bevették a várost, teljesen kifosztották, a lakosság egy részét kardélre hányták, a papokat, szerzeteseket és apácákat sem kímélték. A pápa az Angyalvárba menekült, de egy hónappal később megadta magát. Fogságba vetették, ahonnan decemberben csak váltságdíj fejében bocsátották szabadon.
1745. május 6-án Mária Terézia kiváltságlevelében (jászkun redemptio) szabad parasztokká nyilvánította a Német Lovagrend földesúri hatósága alól magukat saját pénzükön kiváltó jászkunokat. A tatárjárás után a kihalt alföldi területekre betelepülő kunok és jászok területi autonómiáját 1702-ben Lipót császár számolta fel, amikor földjeiket eladta a Német Lovagrendnek. A jászok és a kunok területei és igazgatási autonómiája egészen 1876-ig állt fenn. A történelmi Jászkun terület 25 településének határából 32 kiskunsági, 9 nagykunsági és 18 jászsági helység alakult ki.
1975. május 6-án Bécsben, az Irgalmasok Kórházában elhunyt Mindszenty József esztergomi érsek, bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása, a Rákosi-korszak egyik leismertebb politikai elítéltje.
Mindszentyt 1948. december 26-án és az Államvédelmi Osztály hazaárulás és valutaüzérkedés vádjával őrizetbe vette. A kínvallatások és különböző szerek hatása alatt elismerte az ellene felhozott vádakat. A nyilvánvalóan hamis vádakra épülő kirakatper felháborította az egész keresztény világot, XII. Pius kiátkozta a perben közreműködőket, de így sem tudta megakadályozni, hogy Mindszentyt 1949 februárjában életfogytiglani börtönre ítéljék, amit 1955-ben baranyai majd nógrádi házi őrizettel váltottak fel. Miután 1956. október 23-án kitört Magyarországon a forradalom, a hercegprímást Pálinkás-Pallavicini őrgróf kiszabadította és Budapestre vitte.
Mindszenty 1956. november 2-án megáldotta a forradalmi tömeget, majd november 4-én Tildy Zoltán hívására a Parlamentbe érkezett. A megszálló szovjetek azonban elsőszámú közellenségnek tekintették. Ezért Nagy Imre tanácsára Mindszenty az amerikai nagykövetségre menekült, amelynek falai között élt egészen 1971-ig. Hiába próbálta a Vatikán őt kimenekíteni az országból, Mindszenty nem volt hajlandó távozni addig, amíg garanciát nem kap arra, hogy hívei elnyerik lelkiismereti szabadságukat. Ezt követően a bécsi Theresianumba költözött, élete hátralévő négy esztendejében pedig a világot járta, és erősítette a keresztény és nemzeti szellemet az emigráns magyarság körében. A Magyar Katolikus Egyház 1989-ben kezdeményezte Mindszenty boldoggá avatási eljárásának megkezdését, 1991-ben pedig hazaszállították földi maradványait és Esztergomban helyezték végső nyugalomra.
Topor István
Évfordulók május 5-én
1705. május 5-én halt meg I. Lipót császár, ötven éven át (1655-1705) magyar király. El kívánta törölni a magyar rendi berendezkedést az abszolutizmus javára, eltörölte a nádori tisztséget, üldözte a protestánsokat. Népszerűtlen uralkodó volt, Magyarországot fegyverrel meghódított tartománynak tekintette. Nevéhez fűződik a Wesselényi-féle összeesküvés megtorlása, és az 1703-ban kitört Rákóczi szabadságharc. Vakbuzgó katolikus volt, és családszerető magánember. Három házasságából 17 gyermeke lett, utóda a hetediknek született I. József lett.
1813. május 5-én született Sören Kierkegaard dán filozófus, teológus. Szegény sorból gazdaggá lett apja úgy próbálta jóvá tenni korábbi bűneit, hogy bigottan vallásos lett, s gyermekeit is így nevelte. Sörent papnak szánta, aki 17 évesen a koppenhágai egyetem teológiai karán kezdett tanulni, de szaporodó kételyei miatt félbeszakította tanulmányait, s ettől fogva az írásnak szentelte minden idejét. Termékeny, de kevéssé sikeres szerző volt, értékeit halála után kezdték felismerni. Filozófiáját tekintik az egzisztencializmus első megnyilvánulásának.
1846. május 5-én született Henryk Sienkiewitz Nobel-díjas lengyel író, a magyar vonatkozásokat is tartalmazó trilógia (Tűzzel-vassal, Özönvíz, A kislovag) szerzője.
Márk Éva
Évfordulók május 4-én
Május 4. Szent Flórián, a tűzzel dolgozók (tűzoltók, serfőzők, fazekasok, pékek, kovácsok, kéményseprők) védőszentjének napja, Magyarországon 1991. óta a Tűzoltók Napja.
Köszöntsük védőszentjük napján a sokszor emberfeletti munkát is mély hivatástudattal (és kevés állami elismeréssel) végző tűzoltóinkat!
1541. május 4-én kezdődött Buda ostroma, ami augusztus 21-ig tartott. A várat az osztrákok ellen Fráter György védte Szapolyai özvegye (Izabelle királyné) és csecsemő fia (János Zsigmond) nevében, Török Bálint vezetésével. I. Szulejmán érkezéséig tartottak ki, aki elkergette a Habsburgok von Roggendorf vezette seregét, de a "győzelem" - köztudottan - igen drága lett. A budai török vilajet 1686-ig török megszállás alatt maradt.
1849. május 4-től május 21-ig tartott Buda ostroma, amit ekkor az osztrákok védtek a magyarok ellen. A vár már a török alóli felszabadítás idején is elavult volt, a fenti időpontra végképp azzá vált. A vár ostromát a magyar erők megnyerték, de Hentzi osztrák vezérőrnagynak semmi sem volt drága: Görgey békeajánlata ellenére lövette Pestet, elpusztítva az Al-Dunasor gyönyörű palotáit. Sok történész tartotta fölöslegesnek Buda ostromát, mert a magyar erők emiatt nem tudták tovább támadni az osztrák csapatokat.
1929. május 4-én született Audrey Hepburn az UNICEF utazó nagykövete, aki sosem felejtette el a háború évei alatt tapasztalt éhezést, és Anna Frank Naplóját, melyet 17 évesen olvasott. Korának talán legszebb, Oscar-díjas színésznője a legnagyobb sztárok - Gregory Peck, Cary Grant, Gary Cooper - partnere volt, amiről így nyilatkozott: "A karrierem teljes rejtély számomra. Az első nap óta csak csodálkozom." Közeli ismerősei szerint nagyszerű ember volt. Filmjeit - bár hollywoodiak - bárkinek szívesen ajánlom. 1993-ban halt meg.
Márk Éva
Évfordulók május 3-án
1270. május 3-án halt meg második honalapítónak nevezett királyunk IV. Béla, II. Endre és Meráni Gertrud fia, Szent Erzsébet testvére, Szent Margit apja. 1235-ben azzal az elhatározással lépett trónra, hogy szakít apja osztogató és pazarló gyakorlatával, és visszaállítja a királyság nagyapja (III. Béla) korabeli tekintélyét. A nagy ellenállással kísért munka megszakadt a mongol támadás miatt. A megsemmisítő vereséget IV. Béla és családja csak a szerencsének köszönhetően élte túl, és csak Batu kán kivonulása után térhettek haza Dalmáciából. Uralkodói nagysága ekkor mutatkozott meg teljes valójában: szakított addigi politikájával, már nem a birtokok visszavétele volt a fő célja, hanem az ország újjáépítése, kővárak létesítése, telepesek behozatala az elpusztult százezrek helyére. Utolsó éveit megkeserítette fiával, a későbbi V. Istvánnal való konfliktusa. Isaszegnél csatát is vívtak 1265-ben, amit Béla király elveszített, s bár békét kötöttek az ország két részre szakadt, s a konfliktus megoldatlan maradt a nagy király halála percéig.
1799. május 3-án született nagyajtai Kovács István történész unitárius székely határőr családban. Fő kutatási területe Erdély és a székelység XVI.-XVII. századi története, valamint az erdélyi nemzetiségek népesedéstörténete volt. Széleskörű és rendkívül alapos történészi tevékenységét jogászi munkája mellett végezte. Sokat tett az erdélyi levéltárakért, Kolozsvár műemlékeiért, alapítója volt a Magyar Történelmi Társulatnak. Nagy könyvtárát, ősnyomtatvány-, és kéziratgyűjteményét, levelezését a kolozsvári unitárius kollégiumra hagyta.
1898. május 3-án született Golda Meir, Izrael egyik alapítója, a világ harmadik női miniszterelnöke.
Márk Éva
Évfordulók május 2-án
1536. május 2-án záratta börtönbe második feleségét Boleyn Annát VIII. Henrik. Anna 1501-1507 között született. Tudor Máriával jutott el a francia királyi udvarba, ahonnan 7 évvel később előkelően viselkedő, művelt ifjú hölgyként tért haza. 1526-ban látta meg őt a király, s rögtön beleszeretett, amit Annához írott szerelmes levelei, valamint házassági szándéka bizonyít. Henrik Rómával is szakított, hogy elválhasson Aragóniai Katalintól, de a nehezen létrejött házasság rosszul végződött. A fiú örökösre vágyó király "csak" egy lányt kapott Annától, hamarosan elhidegült nagy szerelmétől, s hogy megszabaduljon tőle házasságtöréssel vádolta. 1536. május 19-én sújtott le a szép királynéra a francia bakó.
1729. május 2-án született Nagy Katalin orosz cárnő, akinek uralkodása alatt Oroszország nagyhatalom lett. Hatalmas területekkel (518 000 km2) növelte a birodalmat. Kegyencei közül Patyomkinhoz állítólag nőül is ment titokban. 1796-ban bekövetkezett halála váratlan volt, s környezete titokzatosnak találta.
1947. május 2-án született Tonk Sándor történész. Kolozsvárott járta ki a középiskolát és végezte az egyetemet. Első doktori disszertációját (A középkori közjegyzőség Erdélyben) a témavezető disszidálása miatt nem védhette meg, helyette az erdélyiek középkori egyetemjárásának témájában 1995-ben szerzett doktori címet Budapesten. Ott is halt meg 56 éves korában, sírja Kolozsvárott a Házsongárdi temetőben van.
1990. május 2-án választották Magyarország köztársasági elnökévé Göncz Árpádot, a kiváló írót, műfordítót, az 1956-os szerepléséért életfogytiglanra ítélt liberális gondolkodót.
Márk Éva
Évfordulók május 1-jén
E napot 1889-ben a II. Internacionálé tette a munka ünnepévé. A nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Májusi felvonulást első ízben 1890-ben rendeztek Budapesten a magyar munkások, erről a néprajz tudományos folyóirata, az Ethnographia I. évfolyamában részletesen beszámolt.
Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is. XII. Pius pápa Munkás Szent József, a munkások védőszentje (Jézus nevelőapja) tiszteletére szentelte ünneppé.
Szomorúan tapasztaljuk, hogy a munka ünnepét a hivatalos politika teljesen száműzte. Pedig munkások tömege termeli meg ma is a nemzeti jövedelem jelentős részét, s e népnek nincs semmi becsülete!
1236.május 1-én történt meg Szent Erzsébet földi maradványainak oltárra emelése. Konrád mester, aki Erzsébet utolsó napjaiban vele volt, tájékoztatta IX. Gergely pápát a fejedelemasszony szent haláláról. A pápa megbízására kezdte el a szentté avatás munkálatait. Ő ugyan nem érhette meg ezt az eseményt, mert inkvizítori kegyetlenkedése miatt, gyilkosság áldozata lett.
Az itáliai Perugiában IX. Gergely pápa a világ számos bíborosa és püspöke jelenlétében iktatta be Erzsébetet a szentek sorába, 1235.május 26-án pünkösd napján. Édesapja, II. András még megélte leánya szentté avatását. Koporsójánál álltak gyermekei, rokonai, érsekek, püspökök, számtalan német és magyar nemes, lovag. Koporsóját a vállukon vitték az oltárra, maga II. Frigyes császár és a négy érsek. A császár levéve koronáját e szavakkal helyezte Erzsébet fejére: "Ha nem tudtalak császárnővé koronázni ezen a földön, fogadd tiszteletem jeléül ezt a koronát, aki Isten országában már királynő vagy."
1576. május 1-jén Krakkóban, a Wawelban Lengyelország királyává koronázták Báthory István erdélyi fejedelmet, a török uralom alá került országrészt először felvirágoztató uralkodót. 1572-ben kihalt a Jagelló-dinasztia. A lengyel nemesek jelöltjei között felmerült Rettegett Iván orosz cár és I. Miksa mellett a török által támogatott Báthory István is. Báthory Istvánról Márk Éva írt tanulmánya honlapunkon itt olvasható: https://korok.webnode.hu/products/bathory-istvan-es-bathory-zsigmond/
1575. július 8-án, a kerelőszentpáli csatában Báthory győzelmet aratott az I. Miksa által támogatott Bekes Gáspár csapatai felett, ennek hatására a lengyel rendek végül őt választották királlyá. Erdély fejedelmét 1576. május 1-jén koronázták meg,
1881. május 1-jén helyezték üzembe a Puskás Tivadar által megálmodott első magyarországi telefonközpontot, mely Budapesten, a Fürdő utca 10. alatt nyílt meg. A telefonközpont kezdetben 25 felhasználó számára biztosította a telefonálás lehetőségét. Az első telefonközpont 1878-ban, a Connecticut állambeli New Havenben jött létre, a magyar feltaláló a pedig először Párizsban, majd 1881-ben Budapesten alakította ki a megálmodott rendszert.
Topor István
|
|
