1693. május 14-én I. Lipót kiadta az 1692-i szebeni országgyűlésen Alvinczi Péter követ fölterjesztésére adott válaszát a Resolutio Alvincziana-t. A Resolutio részletesen szabályozta a felekezetek jogait és intézkedett az erdélyi katolikusok védelméről. Elrendelte a Magyar Kancelláriától független Erdélyi Udvari Kancellária felállítását Bécs székhellyel.
1740. május 14-én Mária Terézia királynő országgyűlést hívott össze Pozsonyba, amely október 29-én zárult a királynő trónbeszédével és a törvények szentesítésével. Ezen az országgyűlésen ajánlották fel a rendek életüket és vérüket a királynőért.
1796. május 14-én Edward Jenner angol orvos először oltott be himlő ellen egy nyolcéves kisgyermeket, az ő kísérletétől számítják a modern védőoltások korszakát.
1849. május 14-én gróf Teleki László Magyarország francia követe újabb Kossuthoz írott levélben erősítette meg Magyarország föderalizálására vonatkozó tervét. Márciusi levelében így írt Kossuthnak: "1849. március 7-én így írt Kossuthnak: "Azt hiszem, nem annyira az osztrákokkal, mint szerbekkel, horvátokkal és oláhokkal kellene egységre lépni. (...) Ausztriát nem lehet különben megbuktatni, s tönkre silányítani, mint ha Magyarhont a konföderáció bázisán rekonstruáljuk". Május 14-én kelt levelében pedig arról elmélkedett, nemcsak Ausztria halt meg, hanem Szent István Magyarországa is. Úgy vélte, nemcsak Horvátországnak, hanem a szerbeknek, románoknak, szlovákoknak is meg kellene adni a területi autonómiát - természetesen oly módon, ez ne Magyarország egységét veszélyeztesse.
1897. május 14-én avatták orvosdoktorrá Budapesten az első magyar orvosnőt, Hugonnai Vilmát.
Hugonnai Vilma 1872-ben lett a zürichi egyetem hallgatója, és 1879. február 3-án védte meg disszertációját. 1880 februárjában tért haza, de diplomájának hazai elismertetése akadályokba ütközött. 1881. március 31-én letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát, majd ezután - 1882 májusában - kérte orvosi oklevelének elismertetését, de Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter - az érvényes törvényekre hivatkozva - elutasította a nosztrifikálást. 1895-ig kellett várnia, amikor is királyi rendelettel lehetővé vált Magyarországon is a nők egyetemi tanulmánya, így 1896. február 10-én újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését. Erre 1897. május 14-én kerülhetett sor. Ezután már hivatalosan is végezhetett magángyakorlatot, elsősorban női és szegénybetegekkel foglalkozott.
Topor István
|
|
