Évfordulók május 13-án

2014.05.12 19:34

1301. május 13-án VIII. Bonifác pápa Károly Róbert támogatására Miklós (Nicolaus Bocasinus de Tarvisió) bíboros ostiai és velletri püspök személyében pápai legátust küldött Magyarországra.

1916. május 13-án történt a portugáliai kisváros, Fátima mellett az első csodás jelenés. Három kisgyermeknek, Lúcia de Jesus dos Santosnak és két unokatestvérének, Francisco Martonak és Jacinta Martonak nyájuk őrzése közben egy ifjú jelent meg, aki a béke angyalának nevezte magát és imádságra buzdította őket.

Ez után még öt jelenés következett, ezek közül a legjelentősebb az a kettő, amikor maga a Szent Szűz jelent meg nekik. Utoljára akkor, amikor a gyerekek beszámolóit hazugságnak minősítő prefektus bezáratta őket, de nem voltak hajlandók vallomásukat visszavonni. Szabadulásuk után a Szűzanya augusztus 19-én megjelent nekik Valinhosban. E jelenés helyén a magyar kápolna épült, melyet 1956. augusztus 12-én szenteltek föl.

1930. május 13-án hunyt el Fridtjof Nansen norvég sarkkutató, nemzetközileg elismert politikus.  Legfőbb céljaként az Északi-sark meghódítását tűzte ki. 1893-ban kutatócsoportjával - noha megközelítette a kitűzött célt - az időjárási viszontagságok miatt még sem jutottak el az Északi-sarkra. A Ferenc József-földön kőkunyhóban áttelelt, rozmár és jegesmedve húson élő kutatókat 1896-ban egy brit kutatóhajó vitte vissza a norvégiai Vardøba. Miután Nansent 1897-ben kinevezték az oslói egyetem professzorává, nem vállalkozott többé hasonló jellegű utakra. 1905 után politikai szereplést is vállalt. Norvégia függetlenné válása után Londonban és Washingtonban teljesített nagyköveti szolgálatot, majd az első világháború után az égető problémát jelentő európai menekültügyet
karolta fel. 1922-ben a nemzetközi genfi egyezmény alapján ötvenkét ország fogadta el a hontalanná vált menekültek számára a Nansen által kibocsátott, mintegy 450 ezer úti okmányt, az ún. Nansen-útlevelet. Mindezen tevékenységéért 1922-ben béke Nobel-díjjal tüntették ki.

1981. május 13-án Ali Agca merényletet követett el II. János Pál pápa ellen a Szent Péter téren.

A pápát egy golyó a hasán, egy a bal kezén és egy a jobb karján talált el. A lövedék egyetlen létfontosságú szervet sem ért, így öt nap múlva már elhagyhatta a kórházat. A pápa, akit fiatal korától különleges odaadás fűzött Szűz Máriához, megmenekülését a fatimai Madonnának tulajdonította; a testéből kioperált golyót gyémántokkal ékes koszorúban, Fatimában helyezte el. A helyszínen letartóztatott merénylő az Európában körözött török Ali Agca volt.  A 23 éves Agcát Törökországban már életfogytiglanra ítélték, mert a Szürke Farkasok terrorszervezet tagjaként megölt egy újságírót. Börtönéből azonban fél év múlva megszökött és eltűnt, csak Rómában bukkant fel újra. A merénylet miatt 1981 júliusában kezdődött perben életfogytiglani börtönre ítélték. A pápa már kórházi ágyán megbocsátott neki, majd 1983-ban meglátogatta cellájában, de a négyszemközti találkozó tartalma soha nem került nyilvánosságra. A merénylet indokát és Agca megbízóinak kilétét a mai napig titokzatos homály fedi, mint ahogy az is, voltak-e segítői a Szent Péter téren. Agca 2000-ben - II. János Pál közbenjárására - kegyelmet kapott, kiadták Törökországnak, ahol 1979-es gyilkosságáért ismét rácsok mögé került.

Topor István