Évfordulók május 1-jén

2014.04.30 18:30

A májusfaállítás szokása ehhez a naphoz kapcsolódik. A magyar nyelvterület nagy részén május elsejére virradó éjjel került sor. A májusfaállításról az első adatunk 1502-ből való. A szokásnak kér típusa ismert nálunk. Az egyik esetben a még nem házas legény vagy legények csoportja állít fát a korcsoporthoz tartozó lány vagy lányok házai elé. A fa állítása az udvarlási szándék kifejezője. A másik esetben a falu közössége középület, tisztelt személy háza, vagy kocsma előtt állította fel a feldíszített, magas fát. A májusfa felállítására egyes vidékeken pünkösdkor került sor. A fa állhatott néhány napig, de több hétig is. A májusfa fogadását, majd elbontását szinte falvanként eltérő szabályok irányították. A májusfa kitáncolásának szép példáját mutatja be Illyés Gyula: Puszták népe című szép könyvéban.

E napot 1889-ben a II. Internacionálé tette a munka ünnepévé. A nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Májusi felvonulást első ízben 1890-ben rendeztek Budapesten a magyar munkások, erről a néprajz tudományos folyóirata, az Ethnographia I. évfolyamában részletesen
beszámolt.

Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is. XII. Pius pápa Munkás Szent József, a munkások védőszentje (Jézus nevelőapja) tiszteletére szentelte ünneppé.

1236. május 1-én történt meg Szent Erzsébet földi maradványainak oltárra emelése. Konrád mester, aki Erzsébet utolsó napjaiban vele volt, tájékoztatta IX. Gergely pápát a fejedelemasszony szent haláláról. A pápa megbízására kezdte el a szentté avatás munkálatait. Ő ugyan nem érhette meg ezt az eseményt, mert inkvizítori kegyetlenkedése miatt, gyilkosság áldozata lett. Az itáliai Perugiában IX. Gergely pápa a világ számos bíborosa és püspöke jelenlétében iktatta be Erzsébetet a szentek sorába, 1235. május 26-án, pünkösd napján. Édesapja, II. András még megélte leánya szentté avatását. Koporsójánál álltak gyermekei, rokonai, érsekek, püspökök, számtalan német és magyar nemes, lovag. Koporsóját a vállukon vitték az oltárra, maga II. Frigyes császár és a négy érsek. A császár levéve koronáját e szavakkal helyezte Erzsébet fejére: "Ha nem tudtalak császárnővé koronázni ezen a földön, fogadd tiszteletem jeléül ezt a koronát, aki Isten országában már királynő vagy."

1463. május 1-jén I. (Hunyadi) Mátyás Budán házasságot kötött a 13 éves Podjebrád Katalinnal, Podjebrád György cseh király lányával. 1464 februárjában az ifjú ara fiúgyermeknek adott életet, aki viszont nem sokáig élt. Katalin is hamarosan követe gyermekét, mert március 8-án gyermekágyi lázban elhunyt. A budai Szent Zsigmond-templomban temették el.

1576. május 1-jén Krakkóban, a Wawelban Lengyelország királyává koronázták Báthory István erdélyi fejedelmet, a török uralom alá került országrészt először felvirágoztató uralkodót. 1572-ben kihalt a Jagelló-dinasztia. A lengyel nemesek jelöltjei között felmerült Rettegett Iván orosz cár és I. Miksa mellett a török által támogatott Báthory István is.  1575. július 8-án, a kerelőszentpáli csatában Báthory győzelmet aratott az I. Miksa által támogatott Bekes Gáspár csapatai felett, ennek hatására a lengyel rendek végül őt választották királlyá. Erdély fejedelmét 1576. május 1-jén koronázták meg. Honlapunkon Márk Éva kiváló írása foglalkozik Báthory Istvánnal: korok.webnode.hu/products/bathory-istvan-es-bathory-zsigmond/

Topor István