Évfordulók június 5-én

2014.06.04 16:44

1446. június 5-én kezdődött Rákos mezején az az országgyűlés, amelyen a tömegesen felvonult nemesség V. László kiskorúságának idejére gubernátorrá, azaz kormányzóvá választotta Hunyadi János erdélyi vajdát. Hunyadi ezt a tisztséget 1453 januárjáig viselte. A gyakorlatban a gubernátor az országtanáccsal együtt a királyt helyettesítetteát

1473. június 5-én nyomtatták ki Hess András nyomdájában a Chronica Hungarorum-ot, vagy más néven Budai krónikát. A 67 levélre terjedő kötetet valószínűleg dél-németországi vastag fehér papírra, latin nyelven, kerekített antikva betűkkel nyomtatták. A mű egy 14. századi krónika-kompozíción alapul és két részben tárgyalja a magyar történetet a kezdetektől Mátyás király koráig. Az első rész szövege több önálló történeti mű összeolvadásából jött létre, a második szakasz I. Lajos magyar király halálától Mátyás moldvai hadjáratáig tart. Hess András, német származású nyomdász 2000 ezüst forint támogatással, 1472-ben állította fel Budán a hazánkban legelső és akkor még egyetlen nyomdát, amellyel a legtöbb európai államot megelőztük.

1705. június 4-én a lőcsei Brewer Nyomdában Ráday Pál szerkesztésében kinyomtatták a Mercurius Hungaricust, az első nyomtatott magyar lapot. A lap célja az volt, hogy tájékoztassa a külföldi közvéleményt a Rákóczi-szabadságharc eseményeiről. A lapot a szabadságharc tábornokainak tudósításai tették ki. Az első számban Bercsényi, Bottyán, Károlyi és Forgách Simon beszámolója olvasható.

1849. június 5-én Haynau táborszernagy kivégeztette a hadbíróság által halálra ítélt báró Mednyánszky
László honvédőrnagyot és Gruber Fülöp honvéd tüzér-hadnagyot, Liptóvár védőit. A várvédők négy héten át álltak ellent a császári erők támadásának, ezzel jelentősen hozzájárultak, hogy Komárom nem került Habsburg kézre. A fölolvasott ítéletben ellene fölhozott vád is ezt fogalmazta meg: miszerint "a komáromi várnak be nem vétele egyedül neki tulajdonítható...". Az ítéletet a pozsonyi vár mögötti Szamár-hegyen hajtották végre.

1912. június 5-én, 100 évvel ezelőtt született Szabó Zoltán író-szociográfus, a magyarországi falukutató
mozgalom jeles alakja. 1933-ban kapcsolódott be a népi írók mozgalmába, miközben a Névtelen Jegyző és a Fiatal Magyarság című folyóiratot szerkesztette. Ő szervezte meg a Fiatal Magyarság Szociográfiai Munkaközösségét, ennek keretében indult a Bükk déli lábánál található Tard községbe szociográfiai vizsgálatokat végezni. Az első falukutató munka, a matyóvidéki Tardot bemutató műve a Tardi helyzet 1936-ban jelent meg. Tard sivár és vigasztalan helyzetének ábrázolása megrázta a közvéleményt, a hatóságok pedig perbe fogták a huszonnégy éves szerzőt. Két évvel később, 1938-ban közzétett Cifra nyomorúság című újabb művében a Cserhát - Mátra - Bükk vidékéről adott hiteles képet, a parasztok életviszonyai mellett a vidéki
középosztály és értelmiség szemléletéről, életviteléről is tudósított. A mű címe a színpompás népviselet és a nyomor ellentétére utalt. A hazai viszonyok, koncepciós perek miatt 1949 júniusában Londonba emigrált. Szabó Zoltán figyelemmel kísérte a magyarországi fejleményeket, de soha nem látogatott haza, neve, művei itthon indexen voltak.

Topor István