Évfordulók június 23-án

2014.06.22 21:23

1279. június 23-án IV. (Kun)
László Fülöp pápai legátus valamint a főpapok és főurak jelenlétében Budán esküt tett. Megfogadta, hogy a katolikus hitet, az egyház szabadságát, és a
korábban hozott törvényeket és szokásokat megtartja. Fellép az eretnekek ellen és kiűzi őket az országból. Vállalta azt is, hogy a keresztények és kunok
helyzetét illető kilenc cikkelyt, továbbá a kunok vezetői által a király és a legátus jelenlétében vállalt kun cikkelyeket megtartja. A kunok pedig arra tettek
ígéretet, hogy megkeresztelkednek, letelepednek, keresztény erkölcsök szerint élnek. Tartózkodnak az erőszaktól és gyilkosságtól, visszaadják a jogtalanul
elfoglalt egyházi és nemesi birtokokat. A király kötelezettséget vállalt a kun cikkelyek teljesítésére kun kezesek szedésével, szükség esetén pedig akár
fegyverek erejével is hajlandó ígéretüket kikényszeríteni.

1489. június 23-án I. Mátyás felszólítására a szabad királyi városok, a főurak és a főpapok, valamint a várak és a megyék is esküt tettek a királynak, hogy halálát követően Edelpeck Borbála boroszlói osztrák polgárlánytól született törvénytelen fiát, Corvin Jánost választják Magyarország uralkodójává.

1919. június 23-án Ferdinand Foch marsall, az antant haderők főparancsnoka ultimátumban szólította fel a Tanácsköztársaságot, hogy másnap reggelig a Vörös Hadsereg szüntesse be a harci cselekményeket. Bőhm Vilmos, a Vörös Hadsereg főparancsnoka elfogadta az ultimátumot, de biztosítékot kért, hogy a román csapatok visszavonulnak. Ezzel létrejött a fegyverszünet a Tanácsköztársaság és Csehszlovákia között.

1939. június 23-án kihirdették az 1939/ VI. törvénycikket, amely kimondta a kárpátaljai területeknek az országgal való egyesítését. A magyar királyi honvédség által visszafoglalt több mint 12 ezer km² terület 496 ezer fős lakosságának 12,7 %-a volt magyar nemzetiségű.

Topor István