1378-ban Firenzében tört ki Európa első munkásfelkelése, a gyapjúkártoló munkások (ciompók) lázadása. A ciompók megkísérelték kivívni, hogy részt vehessenek a város vezetésében, felkelésük azonban kudarcba fulladt.
1789. június 20-án a "labdaházi esküben" tették le a francia országgyűlés harmadik rendjének képviselői azt az esküt, melyben a jelenlévő küldöttek megfogadták, hogy addig nem oszlatják fel magukat, míg alkotmányt nem teremtenek Franciaország számára. Ez volt a nagy francia forradalom kiindulópontja és nagyban hozzájárult a július 14-i forradalom kirobbanásához.
1837. június 20-án lépett trónra Viktória királynő, az egyik leghosszabb ideig uralkodó személy. 64 éves uralkodása az angol világbirodalom fénykorát jelentette. Kemény kézzel fogta össze egyre növekvő birodalmát, amelynek kivételes tekintélyű kormányzója, családok millióinak példaképe s egy óriási család feje lett.
1919. június 20-án elhunyt Csontváry Kosztka Tivadar festő.
Eredetileg gyógyszerésznek tanult, de tehetséget érezve otthagyta állását, és különböző mesterektől festészetet tanult. Utazásokat is tett, jelentősebb képeit Keleten festette. Mintegy száz nagyobb művet alkotott. Míg külföldi kiállításairól (például Párizs, 1907) a legnagyobb kritikusok elismerően nyilatkoztak, itthon nemigen ismerték el. Ehhez különc életvitele, és - élete vége felé egyre kifejezettebb - látnoki-prófétai allűrjei is hozzájárultak, melyeket a képeit elemzők közül többen pszichopatológiásnak tartanak. Művészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de igazából nem tartozott egyik elhatárolható irányzatba sem. Főbb művei: Magányos cédrus, Nagy-Tarpatak a Tátrában, a Görög színház Taorminában, Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben, Naptemplom Baalbekben, Mária kútja.
Topor István
|
|
