Évfordulók június 19-én

2015.06.18 20:08

Június 19-e Gyárfás napja. A név eredetére két magyarázat is van. Az egyik szerint régi magyar eredetű férfinév, jelentése: idős, aggastyán. A másik szerint görög-latin eredetű. Jelentése: idős férfi

325. június 19-én a Nicaea-ban ülésező zsinat két püspök kivételével elfogadta és aláírta a Nicaeanumot, az
ókeresztény ökumenikus hitvallást. I. Szilveszter pápa öregsége miatt csak képviselőket küldött. Az egész birodalomból 250-nél több püspök gyűlt össze. A zsinat üléseit a császár nyári palotájában tartották. A Nagy Konstantin által összehívott zsinat kiátkozta az ariánus kereszténységet, döntött a húsvéti ünnep vitájában is. A feltámadási ünnep időpontjának az első tavaszi telihold utáni vasárnapot határozták meg.

1163. június 19-én III. István a Székesfehérvár közelében vívott csatában legyőzte nagybátyját, IV. Istvánt.
Apja, I. Géza halála után ő örökölte volna a trónt, azonban bizánci nyomásra apja idősebbik öccse II. László foglalta el azt. Miután II. Lászlót megmérgezték, 1163 januárjában a trónt öccse foglalta el, akit a történetírás
IV. Istvánként tart nyilván, de ő maga nem ismerte el unokaöccse uralmát, így magát III. Istvánnak nevezte. Végül az ország nyugati részébe húzódott III. István az említett ütközetben legyőzte nagybátyját, és elfoglalhatta apja trónját.

1883. június 19-én - más források szerint június 20-án - kezdődött és augusztus 3-án fejeződött be Nyíregyházán a tiszaeszlári vérvádper. A tizennégy év körüli cselédlány, Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával vádolt tiszaeszlári zsidók pere. A perbefogottak védelmét Eötvös Károly látta el. A per, mely körül akkor is, azóta is komoly, gyakran politikai töltetű viták zajlottak, zajlanak, a legújabbkori magyarországi antiszemitizmus egyik határköve.

A vérvád, mely ókori, középkori gyökerekre vezethető vissza, a mai napig fel-felbukkan a közéletben, közgondolkodásban. Legutóbb 2012. április 3-án Baráth Zsolt, a Jobbik képviselője a Parlamentben,
napirendutáni felszólalásában Tiszaeszlár 130 éve címmel beszélt az 1883-as perről. Baráth felszólalása végén az új világrend hatalmának fokozatos erősödéséről beszélt, és arról, hogy "a világhódítók hatalmát csak az
igazság kimondásával lehet megtörnünk".

1944. június 19-én a Life magazin közölte Robert Capa (Friedmann Endre) normandiai partraszállásról készített képeit. Capa volt az egyetlen fotós, aki 1944. június 6-án hajnalban, a partraszállók első hullámával Normandia földjére lépett. Délután 2 óráig 6 tekercs filmet fotózott el, majd az első kórházhajóval visszatért Portsmouth-ba, a filmtekercseket bevitte a Life magazin londoni irodájába, és fáradtan lefeküdt aludni. A laborban az asszisztens, az akkor 15 éves Larry Burrows (aki később maga is hadifotós lett) annyira kíváncsi volt a képekre, hogy az előhívás után a szokásosnál magasabbra állította a szárítóban a hőmérsékletet, hogy gyorsabban száradjanak a képek. A hő azonban leolvasztotta az emulziót, sok felbecsülhetetlen értékű, megismételhetetlen fotó megsemmisült, a megmaradtak is elmosódottak lettek. Mindazonáltal a Life magazin június 19-én közölt 10
képet "slightly out of focus" (enyhén életlen) magyarázkodó képaláírással. Az eset annyira felbosszantotta Capa-t, hogy később ezt, a "Kissé elmosódva" címet adta önéletírásának is.

1991. június 19-én 15 óra 01 perckor az utolsó szovjet katona is elhagyta hazánk területét. 1990. március 10-én Moszkvában hazánk és a Szovjetunió egyezményt írt alá. Ebben rögzítették a szovjet csapatok Magyarország területéről való kivonását, és annak végső dátumát. Eszerint 1991. június 30-ig a szovjet csapatoknak el kellett hagyniuk hazánk területét. A majdnem egy évig tartó kivonás a tervezettnél két héttel korábban befejeződött. Viktor Silov altábornagy, a hazánkból kivonult Déli Hadseregcsoport parancsnoka a záhony - csapi hídnál június 19-én lépte át a magyar-szovjet határt.

Mindezeknek emléket állítva az országgyűlés 2001. május 8-án elfogadta az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a Magyar Szabadság Napjáról szóló koalíciós előterjesztést, amely június 19-ét - az utolsó idegen megszálló katona Magyarországról történt távozása emlékére - nemzeti emléknappá, június hónap utolsó szombatját a Magyar Szabadság Napjává
nyilvánította.

Topor István