1815. június 18-án a Vallon-Brabant tartományban található Waterloonál megpecsételődött a 100 napja száműzetéséből visszatért Bonaparte Napóleon francia császár sorsa. A hetedik koalíciós hadsereg (a
Blücher marsall vezette porosz és német erők, valamint a Wellington herceg irányította brit és holland csapatok) vereséget mért Napóleon seregére. Este 9 órára a szövetséges erők elsöpörték a francia egységeket, melyek aztán kénytelen voltak visszavonulni Franciaország határai mögé.
A waterlooi kudarc a Francia Császárság második, végső összeomlását jelentette. A Párizsba visszaérkező Napóleon június 20-án lemondott trónjáról. Július 15-én Rochefort kikötőjében kapitulált a brit csapatok előtt. Ellenfelei Elba szigete helyett ezúttal egy
távoli szigetet választottak száműzetése helyéül. Az Atlanti-óceán egyik távoli szigetére, Szent Ilonára száműzték őt, ahol 1821-ben bekövetkező haláláig élt.
1868. június 18-án Kenderesen megszületett Horthy Miklós a Magyar Királyság kormányzója.
Az Osztrák-Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 1909-1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. A világháború végén altengernaggyá léptették elő. Az első világháborút követő proletárdiktatúra összeomlása után megszilárdította az államhatalmat. 1920. március 1-jétől 1944.
október 16-áig ő volt a Magyar Királyság kormányzója. Portugáliai emigrációban halt meg 1957-ben. 1993. szeptember 4-én temették újra Kenderesen.
1919. június 18-án robbant ki a Kalocsa környéki parasztlázadás, amely Duna-melléki ellenforradalom néven is
ismert. A lázadás közvetett okaiként megemlítendő a Tanácsköztársaság bázisának összeszűkülése és a kiábrándult, elkeseredett tömegek aktivizálódása. Emellett azonban szerepet játszott két közvetlen tényező is: a következő évre bejelentett 72 kg-os gabonafejadag és a Hadügyi Népbiztos sorozási rendelet. A felkelést csak többnapos harccal, jelentős katonai erők összehangolt akciójával sikerült elnyomni. A megtorló akciót a Szamuely Tibor elnöklete alatt működő rögtönítélő forradalmi törvényszék hozta, amelynek ítéletei alapján Tasson 3, Hartán 1, Solton 14, Dunapatajon 12 Kalocsán pedig 22 felkelőt végeztek ki.
1940. június 18-án Charles de Gaulle tábornok BBC által közvetített beszédével kezdetét vette a francia ellenállás története.
Beszédben De Gaulle arra buzdította a franciákat, hogy ne csüggedjenek és folytassák a
Franciaország megszállóival illetve a nácikkal tűzszünetet kötő Vichy-kormánnyal szembeni ellenállást. Ezzel a beszéddel kezdődött egy rendkívüli karrier is, hiszen Charles de Gaulle meghatározó szereplője volt nemcsak az ellenállásnak, hanem Franciaország második világháború utáni politikájának is. A II. világháborúban, a
francia nemzeti-függetlenségi ellenállás feltétlen híveként szervezte és irányította a francia ellenállási mozgalmat. Személyisége a szabad Franciaországot szimbolizálta. A háború után alkotmányos reformot, a nemzeti érzelmeket hangsúlyozó erős államot teremtett Franciaországban.
Topor István
|
|
