Évfordulók június 12-én

2014.06.11 21:04

1477. június 12-én üzent hadat I. (Hunyadi) Mátyás III. Frigyes német-római császárnak. A hadüzenet indokául az szolgált, hogy a császár nem iktatta be Mátyást Csehország hűbérbirtokába, osztrák szövetségeseit a fegyverszünet ellenére megtámadta és a török ellen nem nyújtott segítséget Mátyásnak. A magyar sikereket követően a háborút már december 1-jén békekötés zárta, amely erkölcsi és anyagi előnyöket hozott Mátyásnak. Azonban a béke nem tartott sokáig, és a leírtak sem valósultak meg maradéktalanul.

1798. június 12-én Napóleon Egyiptom felé tartva ostrom alá vette Máltát. A szigeten élő johannita lovagrend német nagymestere, Ferdinand von Hompesch nem tudott védekezni, mivel a rend francia származású lovagjai Napóleonhoz húztak. A hatalmas vallettai erődítmény s vele a szuverén máltai birodalom Napóleon kezébe került, aki a lovagrendet a sziget elhagyására kényszerítette s minden vagyonától megfosztotta. A nagymester és a lovagok Triesztben kérték a Habsburgok védelmét. A lovagrend magyarországi történetéről az alábbi tanulmányban tájékozódhat az olvasó: korok.webnode.hu/products/szerzetesek-es-szerzetesrendek-magyarorszagon-3-resz/

1962. június 12-én letartóztatták, majd más aktivistákkal együtt, szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával bíróság elé állították és halálra ítélték Nelson Mandelát.

A feketék jogaiért küzdő polgárjogi harcos ítéletét 1964-ben életfogytiglani szabadságvesztésre változtatták és a Fokváros melletti hírhedt
Robben-börtönszigeten tartották fogva. A börtönből félévente egyszer írhatott levelet és fogadhatott látogatókat. Apró kőcellában lakott, mindennap követ tört, ő mégis visszautasította a politikai megadás fejében többször felkínált amnesztiát. Az apartheidet szankciókkal sújtó nemzetközi közösség nem feledkezett el róla, s a szabadon bocsátását követelő törekvések hatására 1986-ban - még fogolyként - titkos tárgyalásokat kezdett vele a dél-afrikai kormány. Mandelát 27 évi raboskodás után, 1990. február 11-én bocsátották szabadon,
Frederik Willem de Klerk dél-afrikai államfő pedig bejelentette, hogy legalizálják a feketék jogaiért harcoló Afrikai Nemzeti Kongresszust, az ANC-t, és lépéseket tesznek az apartheid teljes megszüntetésére.

1972. június 12-én robbant ki a Watergate-botrány. Washingtonban a Watergate-irodaházban tetten értek öt férfit, amint a Demokrata Párt választási központjában lehallgató készülékeket szereltek fel. Az ügy kivizsgálása során kiderült, hogy a betörők (hajdani FBI- és CIA-ügynökök) kapcsolatban álltak a Nixon újraválasztását szervező bizottsággal, majd a Fehér Ház megpróbálta eltussolni a botrányt. Nixon végül bevallotta, hogy tudott az ügyről, így a republikánus frakció azt ajánlotta, hogy mondjon le. 1974. augusztus 9-én egy televíziós beszédében bejelentette visszavonulását. Utóda az alelnök, Gerald Rudolph Ford lett.

Topor István