Évfordulók július 8-án

2014.07.07 12:09

1167. július 8-án a meghiúsult béketárgyalásokat követően I. (Komnémosz) Mánuel, II. (Szép) Jóannész és Piroska (Szent Eiréné), Szent László leányának a fia, sereget küldött a Szerémségbe. Magyar részről Dénes bácsi ispán (később tengermelléki bán) vezetésével 36 vármegye ispánja érkezett összesen 15 ezer fős sereggel. A fenti napon a bizánci sereg Zimonynál megverte a magyarokat, de Manuel császár nem használta ki győzelmét. A csatát követő béketárgyalásokon csak Dalmácia lett Bizáncé,a Szerémség magyar kézen maradt.

1611. július 8-án  Brassó mellett Radu Serban vereséget mért Báthory Gábor seregére. Az erdélyi fejedelem terjeszkedni akart, s elűzte a havasalföldi vajdát. Hódítása azonban rövid életű volt, mert a Porta visszaparancsolta. Az egy évvel korábban legyőzött vajda sikerrel lépett föl ellene, főleg mert Nagy András hajdúkapitány elpártolt tőle, Bethlen Gábor pedig megfutamodott. A vesztes csatában a fejedelem több hűséges vezére elesett, őt magát is csak testőrei tudták kimenekíteni. Az ifjú fejedelem rövid életéről itt olvashatnak:korok.webnode.hu/products/bathory-gabor/

1676. július 8-án halt meg I. Rákóczi Ferenc, II. Rákóczi György fejedelem és Báthory Zsófia egyetlen fia. Apja kisgyermekként fejedelemmé választatta, de hibaás politikai és katonai döntései miatt, fia sosem került trónra. I. Rákóczi Ferenc Zrínyi Ilona férje, és II. Rákóczi Ferenc édesapja volt. Rövidke életéről, valamivel bővebben olvashatnak Erdély választott fejedelmei címmel: korok.webnode.hu/products/v-/

1704. július 8-án a gyulafehérvári országgyűlés Erdély fejedelmévé választotta II. Rákóczi Ferencet, bár ebben az időben két "választott" fejedelme is volt az addigra önállóságát veszített országrésznek; II. Apafi Mihály és Thököly Imre. II. Rákóczi Ferenc 1709-ben kényszerült feladni Erdélyt, de fejedelmi címéről sosem mondott le.

Márk Éva