Évfordulók július 5-én

2015.07.04 10:27

   337. július 5-én halt meg CONSTANTINUS római császár, akinek uralkodása alatt lett államvallássá a kereszténység.

   907. július 5-én zajlott a pozsonyi csata, melynek lefolyásáról kevés adattal rendelkezünk. A nyugatiak számára ismeretlen reflexíjnak és a nomád harcmodornak köszönhetően őseink olyan fölényes győzelmet arattak, hogy II. Konrád 1030. évi támadásáig meg sem kísérelték Magyarország elfoglalását.

  1436. július 5-én az iglói egyezséggel véget értek a huszita háborúk. Luxemburgi ZSIGMOND magyar király -ekkor már német-római császár is - erőszakkal akarta Csehországot visszatéríteni a katolicizmushoz, de vereséget szenvedett és a cseh trónt is elveszítette. A sikertelenség Zsigmondot tárgyalásra késztette, ami a nevezett egyezséghez vezetett.

  1695. július 5. Néhány török győzelem elég volt ahhoz, hogy I. Lipót császár aggódjon a gyermekként megválasztott II. APAFI MIHÁLY erdélyi fejedelem szultáni athnáméjának megerősítése miatt, ezért Bécsbe rendelte a fiatalembert, akit az Erdélyben népszerű Friedrich von Veterani tábornagy kísért a fővárosba. Ott 12 ezer forint évjáradékért és birodalmi hercegi címért ünnepélyesen lemondott fejedelemségéről. 37 évet élt, halálával formailag is megszűnt az erdélyi fejedelemség. ( Márk Éva: "Választott" fejedelmek )

  1792. július 5-én történt az utolsó császárválasztás a Német-római Birodalomban. A címet II. (HABSBURG) FERENC (magyar királyként I. Ferenc) nyerte el. A Franciaország elleni háborújának vereségei és területi veszteségei miatt 1806-ban kénytelen volt lemondani elnyert címéről, attól fogva ő és utódai az "osztrák császár" titulussal rendelkeztek.

  Márk Éva