Évfordulók július 4-én

2014.07.03 19:13

907. július-én vette kezdetét az Árpád fejedelem vezette pozsonyi csata. A honfoglalás e sorsdöntő csatával fejeződött be, egyben ez volt az első honvédő háború. IV. (Gyermek) Lajos keleti frank uralkodó Pannónia visszaszerzésére indított hadjáratot. A döntő ütközetre közte és a magyarok között Braslauespurchnál (Pozsony, más vélemények szerint Zalavár) azonban megsemmisítő vereséget szenvedett. Az ütközetben elesett a frank sereg vezére, Luitpold herceg és Theotmár salzburgi érsek, főkancellár valamint 19 gróf, két püspök és három apát. Őseink ezzel az Enns folyóig terjesztették ki hatalmukat, amely 955-ig a magyar mezsgye határa lett.


1187. július 4-én a galileai Tibériástól észak-nyugatra, Hattin közelében csapott össze Szaladin damaszkuszi szultán és az egyesült keresztes sereg, melyet III. Rajmund (Tripolisz ura), Lusignani Guido (jeruzsálemi király) és Ibelini Balian vezetett. Az ostromolt Esiva vára fölmentésére indult, melegtől és szomjúságtól meggyötört, rosszul vezényelt, kb. 20.000 fős keresztes sereget megsemmisítő vereség érte. Lusignani Guidót és a legtöbb előkelőt - III. Rajmund és csapata kivételével - elfogták, a templomosok és johanniták nagy részét leölték. A Szent Kereszt-ereklye Szaladin hadizsákmánya lett. E vereség megbosszulására hirdették meg a 3. keresztes hadjáratot

1456. július 4-én a II. Mehmed szultán vezette oszmán haderő megkezdte Magyarország kulcsának, Nándorfehérvárnak az ostromát. A várat Hunyadi János sógora, Szilágyi Mihály védte mintegy 5 - 7 ezer fős sereggel. A július 21-ig tartó többszörös sikertelen kísérlet után a szultán táborát visszahagyva lemondott a vár bevételéről. A hősies védők híre egész Európát bejárta.

1490. július 4-én győzte le a csontmezei csatában Báthory István és Kinizsi Pál Corvin Jánost. Az 1490. június 17-i megegyezés után az országgyűlésre érkezett Corvin-párti hívek nem kívánták elfogadni azt, és a herceget arra biztatták, hogy a birtokában lévő  koronával és kincsekkel délre induljon, ahol hívei birtokai voltak, és további erősítésre számíthatott. Ezt megakadályozandó küldték utána apja két kiváló hadvezérét, akik vereséget mértek rá és a kincsek nagy részét magukkal vitték, bár a korona a dél felé menekülő hercegnél maradt.

1954. július 4-én Genfben a labdarúgó világbajnokság döntőjében a magyar válogatott 3:2-es vereséget szenvedett az NSZK együttesétől, amelyet a csoportmeccsek során 8:3-ra megvert. A Sebes Gusztáv által irányított magyar csapat az alábbi összeállításban lépett pályára: Grosics, Buzánszky, Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Czibor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Tóth.

A vb gólkirálya 11 góllal Kocsis Sándor lett. Magyarország a tornán szerzett 27 góljával az egy világbajnokságon legtöbb gólt szerző csapat lett, amivel máig tartja ezt a rekordot. Az elbukott döntő kiváltotta csalódás kisebb utcai zavargásokhoz vezetett Budapesten.

Topor István