Évfordulók július 29-én

2014.07.28 17:16

1095. július 29-én elhunyt I. László, a szent lovagkirály.


László Lengyelországban született. 1048 táján tért haza Magyarországra. Az 1060-as évektől aktívan részt vett a politikai küzdelmekben. I. Géza halála után az urak őt választották királynak. Elképzelhető, hogy kétszer is megkoronázták. Előbb a görög koronával - ez lett később a Szent Korona alsó része -, majd 1081-ben, amikor Salamonnal kiegyezve visszaszerezte tőle a koronázási jelvényeket. Uralkodása alatt több hadjáratott vezetett az országra törő kunok, és besenyők ellen. Szigorú törvényeivel megszilárdította a belső rendet az országban. A  pápa az ő kérésére avatta szentté 1083-ban I. Istvánt, Imre herceget, Gellért püspököt valamint a két Zobor-hegyi  remetét Benedeket és Zoerard-Andrást. II. Orbán pápa az első keresztes hadjárat vezetésére szemelte ki Lászlót. 1095-ben hadjáratra indult a cseh király ellen, a morva herceg megsegítésére. A táborban azonban súlyosan megbetegedett. Lengyelországból hazahívatta (Könyves) Kálmán püspököt, I. Géza fiát, és utódjául jelölte ki. Néhány nappal később elhunyt. Az általa alapított monostorban temették el Somogyváron, majd hamvait Váradra vitték. 1192-ben III. Béla királyunk közbenjárására avatták szentté.

1759. július 29-én Fogarason elhunyt Árva Bethlen Kata írónő. Hányatott sorsú asszony volt. 1717-ben anyja mostohatestvéréhez, a katolikus Haller Lászlóhoz adta feleségül. Férje hamar meghalt. Második férje gróf Teleki József lett, akitől 10 gyermeke született. 32 évesen másodszor is megözvegyült. Ezután nevezte magát Árva Bethlen Katának, mivel elvesztette két férjét, a két házasságból származó hat gyermeke közül négy meghalt, kettőt, a katolikus hitben nevelkedő Pált és Borbálát pedig erőszakkal vették el tőle. Rokonai perrel támadtak rá, súlyos betegségek gyötörték. Az erdélyi orvosoktól, valamint orvosi könyvekből képezte magát, s régi házi receptek felhasználásával a maga korának híres gyógyítója lett. Bethlen Kata bőkezűen támogatta az erdélyi iskolákat és református egyházakat. Könyvek gyűjtésével foglalkozott. 1743-1746 között Bod Péter volt az udvari lelkésze Nagyenyeden, és könyvtárának katalógusát is ő állította össze. Nagy szerepe volt önéletírásának megszerkesztésében is. Tiszta fényes drága bíbor című halotti búcsúztatóját is Bod Péter írta. Árva Bethlen Kata imádságkönyve 1759-ben halálának évében jelent meg Védelmező erős pais címen. Bethlen Kata és első férje, Haller László a Haller család nemzetségkönyvében

1878. július 29-én az Osztrák - Magyar Monarchia csapatai bevonultak Boszniába és Hercegovinába. Ezzel megkezdődött Bosznia okkupációja. Okkupáció, azaz más állam területének katonai megszállása hódító szándékkal. Ezzel a lépéssel a Monarchia megszerezte Európa egyik lőporos hordóját, mely évtizedekkel később lángba is borította a birodalmat.

1948. július 29-én lemondott Tildy Zoltán köztársasági elnök. Egy nappal korábban az MDP határozatot hozott arról, hogy Tildynek le kell mondania. Rákosi szerint erre két ok miatt volt szükség: az egyik, mert a köztársasági elnök nem következetes demokrata; a másik, hogy veje, Csornoky Viktor, Magyarország kairói követe kém, valutaüzér és hazaáruló. Miután a belügyi szervek Csornokyt őrizetbe vették, Tildy megírta lemondó levelét. Helyére a parlament Szakasits Árpádot választotta köztársasági elnökké. Tildy Zoltán házi őrizetbe került, vejét pedig a Népbíróság 1948. november 15-én halálra ítélte, amit végre is hajtottak.

Topor István