Évfordulók július 26-án

2014.07.25 19:50

1083. július 26-án Csanádon szentté avatták az 1046-ban vértanúhalált halt Gellért püspököt.

Az I. (Szent) István halála után gazdátlanná vált országban pogány lázadások törtek ki. 1046. szeptember 24-én a pesti révnél Vatha pogány lázadói kőzáporral törtek Gellértre és kíséretére. Kiráncigálták Gellértet a szekeréből, hozzákötötték egy kordéhoz, és a később róla elnevezett Kelen-hegy szikláiról a mélybe taszították. Holttestét ideiglenesen a pesti Boldogasszony-templomban (a mai Belvárosi Főplébánia templomban) temették el, később átszállították Csanádra. A vértanú püspök testét 1083-ban I. (Szent) László király emelte oltárra.

1506. július 26-án miután megszülte gyermekét, II. Lajost gyermekágyi lázban elhunyt Candalei Anna
királyné II. Ulászló magyar király felesége. A királynét Székesfehérvárott helyezték örök nyugalomra.

1633. július 26-án cseh politikusok svéd közvetítéssel szövetséget ajánlottak I. Rákóczi György erdélyi
fejedelemnek, aki visszautasította az ajánlatot.

1685. július 26-án Ibrahim budai pasa megkezdte Esztergom ostromát. Sáncokat ástak, a Szent Tamás-hegyről
ágyúzni kezdték a várost, mire a védők Joachim Strasser vezetésével kirohanással viszonttámadtak. Augusztus 9-ére a folyamatos ágyútűz következtében több helyen leomlott a várfal, de másnap Lotaringiai Károly 44
ezres seregével megindult Esztergom felmentésére. Végül a táti csatában megverték a törököket.

1703. július 26-án Debrecen szabad királyi város hűséget esküdött a Hajdúsámsonban állomásozó Rákóczinak.

1956. július 26-án Nasszer egyiptomi elnök egy nagygyűlésen bejelentette a Szuezi-csatorna államosítását.

A lépés válasz volt az USA magatartására. Az Egyesült Államok ugyanis a korábbi ígéretei ellenére elutasította az asszuáni gát építésének anyagi támogatását, hogy ily módon éreztesse Egyiptommal a Nyugattól való teljes függést. A külföldi kormányok megpróbálták elérni az intézkedés visszavonását, de próbálkozásaik kudarcot vallottak. Nasszer az államosítással meg akarta leckéztetni Amerikát. Kitört a szuezi válság. Az intézkedés hírére Londonban 23 ország képviselői összeültek, hogy ajánlatot tegyenek Egyiptomnak. Ám Nasszer és a Szovjetunió is elutasította a tervet. Ezek után Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael katonai beavatkozással próbálta megdönteni az egyiptomi elnök hatalmát. A válságból Egyiptom megerősödve került ki.

Topor István