Évfordulók július 20-án

2014.07.19 20:00

1467. július 20-án Pozsonyban Academia Istropolitana néven megnyitotta kapuit az új egyetem. Az egyetemen olyan tudósok oktattak, mint Johannes Regiomontunus, königsbergi születésű csillagász, aki nem sokkal korábban Esztergomban megírta az égitestek pályáját bemutató művét; Martinusz Bylica de Ilkusz lengyel csillagász, aki 1498-ban megírta a Pozsony fölött megjelent üstökösről szóló művét, valamint Johanes Gattus itáliai dominikánus szerzetes, az egyházjog és teológia doktora. Az egyetem virágkorát Vitéz Jánosnak, az intézmény első kancellárjának idején élte. Miután 1472-ben Vitéz János meghalt, megindult a hanyatlás, és 1488 és 90 között meg is szűnt.

1526. július 20-án II. Lajos magyar király négyezer ember élén elindult Budáról a tolnai gyülekezőhelyre, hogy szembeszálljon az országra támadó törökökkel. A sereghez útközben egyre többen csatlakoztak, illetve további három nagyobb sereg érkezését várták.

1919. július 20-án a Vörös Hadsereg támadást indított a román csapatok ellen a Tiszántúl felszabadítása érdekében. A magyar fél betartotta a Clemenceau-jegyzékben foglaltakat, kiürítette az északi hadjáratban elfoglalt területeket, azonban a román csapatok nem vonultak vissza. A Tokajnál, Szolnoknál és a Csongrádtól délre kezdődött támadás a kezdeti sikerek után (másnap, július 21-én elfoglalták Szentest és a Csongrád megyei Szegvárt) összeomlott, a román túlerő ellentámadásba ment át. A demoralizálódott, bomlófélben lévő magyar csapatok különösebb ellenállást nem fejtettek ki. A románok július 30/31-én átkeltek a Tiszán, augusztus 3-4-én vonultak be Budapestre. Időközben, augusztus 1-jén a hatalmat a Tanácsköztársaság vezetői a Peidl Gyula vezette szakszervezeti kormánynak adták át, majd többségük Bécsbe távozott.

1944. július 20-án Claus von Stauffenberg ezredes sikertelen merényletet hajtott végre Adolf Hitler ellen a Führer főhadiszállásán, a Wolfschanzéban. Tisztek egy csoportja, így Stauffenberg mellett Karl Friedrich Gördeler, Lipcse volt hitlerista polgármestere, a légierő főparancsnoka, Johannes Popitz, volt tárca nélküli miniszter, Fritz Diethof Schulenburg gróf, volt moszkvai követ, Erwin Rommel tábornagy, Hans Günther Kluge tábornagy, Ludwig Beck vezérezredes és mások a Führer eltávolítását tervezték.

A gyilkosságot megtervező összeesküvők a Valkűr-hadművelet során megkísérelték átvenni a hatalmat Berlinben. A Stauffenberg által használt bombák azonban nem voltak elég hatékonyak, Hitler csak könnyebb sérüléseket szenvedett. A sikertelen merényletet követően komoly megtorlás következett, magát Stauffenberget másnap végezték ki. Peter Steinbeck karlsruhei történészprofesszor szerint a sikertelen merényletet követő hetekben Hitler mintegy hétezer embert vétetett őrizetbe, és sorra hirdették ki a halálos ítéleteket is. Az összeesküvésben való állítólagos részvétele miatt kellett Erwin Rommel tábornoknak is öngyilkosságot elkövetnie.

Topor István