Évfordulók július 15-én

2015.07.14 19:17

Július 15-e HENRIK és ROLAND névnapja. A Henrik a germán Heinrich névből származik. Elemeinek jelentése: ház (vagy bekerített hely) és hatalmas, uralkodó. A Roland germán eredetű. Jelentése: dicsőség.



1846. július 15-én nyitotta meg József nádor Pest és Vác közötti az első magyar vasútvonalat.  A nagy nap délutánján valamennyi mozdony üzemelt. Pestről a "Buda" és "Pest", Vácról pedig a "Hungária" és "Pannónia" húzta a forgóvázas személykocsikat. A Buda és Pest nevű mozdonyok délután háromkor vitték nyolc kocsival Vácra a meghívott 250 személyt. A 33,6 kilométernyi utat 10 perc dunakeszi tartózkodással 59 perc alatt tették meg. A kor műszaki színvonalának megfelelő gőzmozdonyokat Belgiumból, a Cockerill cégtől szerezték be, azok szétszerelve, hajón érkeztek Pestre. Az üveg nélküli ablakokat leereszthető bőrfüggönyökkel látták el, a világítást mécses és olajlámpa, a fűtést meleg vizes palackok szolgáltatták.

1935. július 15-én Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor "Justice for Hungary" (Igazságot Magyarországnak) nevű gépükkel elindultak, hogy a magyarok közül elsőként repüljék át az Atlanti-óceánt. A tökéletesen működő motor és a profi páros már a táv első felén rekordot döntött: 13 óra 50 perc alatt érték
el az ír partokat, annak ellenére, hogy korszerű, földindukciós iránytűjük már indulás után kevéssel felmondta a szolgálatot, és az óceán fölött sűrű köd akadályozta a tájékozódást.

Az út további szakaszában a navigálás - a rossz időjárás miatt - még nehezebbnek bizonyult. A kényszerű manőverezés és a viharzónák kerülgetése miatt meghiúsult a Mátyásföldre tervezett landolás, pedig ott már ezrek várták türelmetlenül a gép feltűnését. Már magyar területen, Győr közelében az óceánrepülők észlelték, hogy az üzemanyag-ellátás akadozik, további hetven kilométer megtétele után benzinhiány miatt leállt a motor. Siklórepülésben közelítették meg a talajt, és 1931. július 16-án délután, Bicskétől nem messze, Felcsút határában, egy kukoricatáblában kényszerleszállást hajtottak végre. A Harbour Grace-től Felcsútig megtett 5770 km-es utat a két magyar óceánrepülő pontosan 25 óra 20 perc alatt teljesítette, gyorsabban, mint addig
bárki, óránként csaknem 230 kilométeres átlagsebességgel. Továbbá a korábbi óceánrepülők közül senki sem hatolt ilyen mélységig az európai kontinens belsejébe, így három világrekord is megdőlt ezen a napon.

A rekordereket nemzeti hősként fogadták 1931. július 20-án Budapesten, a Millenniumi Emlékműnél, ahová százezrek ünneplése közepette érkeztek.

1900-ban ezen a napon született Passuth László író, esszéista, műfordító, a történelmi regény műfajának kiemelkedő képviselője.  Móricz Zsigmond bíztatására vállalkozott máig legnépszerűbb műve, az "Esőisten
siratja Mexikót" megírására. A Cortez felfedező és hódító útjáról írt történelmi regény 1939-ben jelent meg és rögtön országos hírnevet hozott szerzőjének, aki ezzel megtalálta saját műfaját, stílusát. A spanyol és indián
kultúra találkozását bemutató korkép kedvelt olvasmány lett a Föld számos nyelvterületén. A spanyol trilógia további darabjai: Fekete bársonyban, A harmadik udvarmester. Nagyméretű, színes tablókban mutatta be a hazai és az európai történelem kiemelkedő alakjait is. A magyar történelem felidézését a "Sasnak körme között" című, Zrínyi Ilonáról szóló regényével indította meg; a Báthoryakról szól a "Négy szél Erdélyben", II. Endrét mutatja be a "Hétszer vágott mező", Zsigmond királyt idézi fel a "Tört királytükör" című műve. A múltidézésben külön vonulatot jelentenek a nagy művészeknek, főként muzsikusoknak emléket állító kor- és jellemrajzok. Monteverdiről szól "A mantuai herceg muzsikusa", Gesualdo életét követi nyomon a "Madrigál", illetve Raffaello alkotói pályáját mutatja be az "Aranyködben fáznak az istenek".

2008. július 15-én ezen a napon tragikus hirtelenséggel elhunyt Kolonics György kétszeres olimpiai bajnok kenus. Kolonics a délelőtti időméréses edzés végén kenujában lett rosszul, és azonnal magához hívta edzőjét, Ludasi Róbertet. Az időközben eszméletét vesztő sportolót a motorcsónakkal a partra vitték, ahol többször is megpróbálták újraéleszteni. Kolonics Györgyön végül a kiérkező mentők sem tudtak segíteni, az első diagnózis alapján hirtelen szívmegállás vezetett a tragédiához.

Topor István