Évfordulók július 12-én

2014.07.11 20:14

1536. július 12-én Baselban elhunyt Rotterdami Erasmus kora szellemi életének legmeghatározóbb személyisége.

Törvénytelen gyermekként, Desiderius Erasmus néven látta meg a napvilágot. Apja pap volt. Szülei korán meghaltak, rokonai pedig igyekeztek minél hamarabb megszabadulni tőle. Ezzel vette kezdetét megpróbáltatásokkal terhes élete. Rokonai butának, élhetetlennek és betegesnek tartották, ezért kolostorba küldték. Az Ágoston rendiek steyni kolostorában viszont szerzetestársai üldözték, mivel Erasmus klasszikus műveket olvasott, és megvetette szellemileg méltatlan társaságukat. Egy püspök segített neki kijutni a kolostorból, és titkárának alkalmazta. Diplomáciai képességeit dicséri, hogy két pápa engedélyezte számára a papi ruha letételét, egészségügyi okokra hivatkozva pedig felmentést kapott a böjti kötelezettség alól. Hamarosan Európa szellemi központjaiban telepedett le, és többé nem tért vissza a kolostorba.

Stefan Zweig írta róla: „Irodalmi, humanista csomagolóművészetével Erasmus becsempészte a klastromokba és fejedelmi udvarokba a reformáció robbanóanyagát”. A pápa bíborosi széket ajánlott fel neki, ugyanakkor Luther a protestánsok közé hívta. Erasmus azonban a békés visszavonultságot választotta. Baselban telepedett le, a "független nyugalmat" keresve. Noha egyházáról szigorú kritikát mondott, a hitviták századában mégsem csatlakozott egyik táborhoz sem. Ehelyett a megértést hirdetve kísérelte meg összebékíteni a katolikus egyházat a reformáció híveivel. Erasmus visszafogott, mérsékelt, kompromisszum-kereső magatartását sokan gyávaságnak tartották. Ő volt az első, akinek eszmerendszerében Európa egyetlen erkölcsi eszménnyé lett, és megfogalmazódott a kultúra és civilizáció egységének szellemében megalapítandó Európai Egyesült Államok.

1884. július 12-én elszegényedett livornói zsidó bankárcsalád negyedik gyermekeként megszületett Amadeo Modigliani, a tragikusan rövid életet élő festőzseni.

Az anyagi nehézségek ellenére a firenzei és a velencei művészeti akadémián készült a művészi pályájára. Ebből a korszakából vázlatokon és néhány festményen kívül alig maradt fenn műve.

1906 telén Párizsba, a „művészvilág Mekkájába” érkezett, ahol az első világháború kitörését megelőző években sok külföldről érkező fiatal festő és szobrász telepedett le. A látás forradalma, amelyet az 1910-es években szinte kizárólag a külhonból összesereglett festők és szobrászok vittek véghez, az "École de Paris" (Párizsi Iskola) néven vált ismertté a XX. századi képzőművészetben, és Modigliani volt az egyik legjelentősebb tagja. Mivel azonban nem állt be a két legnagyobb mester, Picasso és Matisse táborába, lényegében ismeretlenségre ítélte magát.

Művészete nem biztosított megfelelő megélhetést, sokszor a vászon másik oldalára is festett, hogy spóroljon. Művészetének legnagyobb témája a szerelem és a női test volt. A női testet Renoir után ő ábrázolta a legtermészetesebb mivoltában. Ő festett először nemi szőrzetet aktjaira.  Egy kiállításon egyik képet emiatt pornográfnak minősítették, és le kellett venni a falról, amit a bohém szabadelvű párizsiak felháborítónak tartottak. Modigliani agyonhajszolt életet élt. A súlyos tüdőbajban szenvedő művész tetőzte a bajt azzal is, hogy az alkohol és a kábítószer rabja lett. Egy fagyos éjszakán részegen dülöngélt hazafelé. Előbb a fáradságtól elnehezülve  egy padon üldögélt hosszasan, majd jéghideg műtermébe  ment lefeküdni. Egyik barátja másnap ott talált rá. Már reszketett a láztól, amikor bevitték a szegények kórházába, ahol 1920. január 24-én, alig 36 éves korában meghalt.

Halála után képei hihetetlen árakat értek el. Egy-egy képéért több tízmillió dollárt is hajlandóak fizetni a műgyűjtők. még napjainkban is döntögetik a rekordokat. Néhány évvel ezelőtt a Sotheby,s cég árverésén élettársáról 1919-ben készített portréjáért több mint 31 millió dollárt fizettek.

1806. július 12-én írták alá Párizsban a rövidéletű Rajnai Szövetség - tizenhat német állam szövetsége francia védnökség alatt - létrehozásáról szóló szerződést, mely egyben a Német-római Birodalom és a császári cím megszűntét is jelentette.

1944. július 12-én a minisztertanács ülésén Sztójay Döme ismertette Hitler válaszát a 7.800 zsidó kivándoroltatására vonatkozó kéréssel kapcsolatban. 1944. július 10-én ugyanis Adolf Hitler beleegyezett, hogy, a korábbi ajánlatnak megfelelően, 7.800 zsidó a semleges államok segítségével kivándoroljon Magyarországról, ha a többieket deportálják. Ugyanezen a napon spanyol ajánlat érkezett a Zsidó Tanácshoz 500 gyereknek Tangerban való befogadásáról.

1962. július 12-én, 50 évvel ezelőtt a londoni Marquee klubban adta első koncertjét a Rolling Stones brit rock zenekar.

Topor István