Évfordulók július 1-én

2014.06.30 18:08

1506. július 1-jén megszületett II. Ulászló fia, a későbbi II. Lajos. Érdekesség, hogy a Lajos trónörökös
megszületése miatt székelyekre kirótt "ökörsütés" adó ellen a székelyek fellázadtak. Tomori Pál fogarasi várnagy kapta a feladatot a lázadás leverésére. A kezdeti vereségek után Tomori legyőzte a székelyeket, és kényszerítette őket az adó beszolgáltatására. A király fiú utódjának megszületése lecsillapította az országban a kedélyeket.

1818. július 1-jén született Semmelweis Ignác a gyermekágyi láz okának és gyógymódjának felfedezője. Tabáni kereskedő családból származott. Szülőháza ma az ő nevét viselő Orvostörténeti Múzeumnak ad otthont. 1844-ben avatták orvosdoktorrá, pályáját a bécsi szülészeti klinika asszisztenseként kezdte. Elsőként mondta ki, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kórkép, hanem bomlott szerves anyagok okozta fertőzés következménye. A fertőzést a boncolást végző szülészorvosok maguk viszik át a vizsgálat során a nőbetegekre. Hamarosan rájött a hatásos védekezésre: erőteljes kézmosást kell végezni klórvizes, azaz klórmeszes oldatban. Sajnos, módszerének népszerűsítését eleinte nem szakcikkek publikálásával tette, hanem leveleket írt Európa számos szülészeti klinikájának orvosaihoz. Csupán egy előadássorozattal lépett nyilvánosan kollégái elé 1850-ben, a bécsi orvosegyesületben. Módszerének helyességében még közvetlen munkatársai is kételkedtek, a gyermekágyi halálozások számának radikális csökkenése sem bizonyult elég meggyőzőnek. Semmelweis csalódottságában Pestre költözött; itt a Rókus kórház főorvosa, majd 1855-től a szülészet és nőgyógyászat
professzora lett. A rendszeres publikálást ebben a fontos témában csak 1857-ben kezdte el a Markusovszky által megalapított Orvosi Hetilapban. 1861-ben terjedelmes monográfiát írt a gyermekágyi láz okáról és megelőzéséről, azonban széleskörű hatást nem ért el vele; a gyermekágyi láz itthon és külföldön számos
kórházban változatlan hevességgel pusztított.

Semmelweis türelmét vesztve egyre hevesebb támadásokat indított az értetlen szakma ellen; újabb "körlevelei"-ben egyenesen gyilkosoknak nevezte módszerét nem alkalmazó kollégáit. Végül elméje elborult,
nyomasztó körülmények között, zárt osztályon fejezte be életét, állítólag a durva bánásmód miatt kapott sérülésekből kialakult szepszis következtében. Halála után eljárása átmenetileg feledésbe merült, a közben fellépő Lister módszere terjedt el, a karbolsavas fertőtlenítés utólagos alkalmazása a műtéti beavatkozásoknál. Manapság a két eljárás kombinációját alkalmazzák. Ráemlékezve ez a nap a magyar egészségügyi dolgozók napja.

Forrás: http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/semmelweis_ignac_szuletesnapja__1818__a_magyar_egeszsegugy_napja

1917. július 1-jén indult az úgynevezett Kerenszkij-offenzíva a keleti fronton, Bruszilov tábornok vezetésével. A hadművelet elindítására még májusban ígéretet tettek nyugati szövetségeseiknek az orosz vezetők. Az offenzíva mindazonáltal bő két hét után összeomlott, Július 19-én aztán a Monarchia hadserege lépett ellentámadásba. Német és török csapatoktól támogatva augusztus elejéig nemcsak az oroszok "Kerenszkij-offenzívája" során elfoglalt területeket szerezték vissza, de bevették Tamopol, Kolomea és Csernovic városokat. Ezzel Kelet-Galícia és Bukovina ismét a Monarchia tartozéka lett.

A kudarc tovább destabilizálta Oroszország belső helyzetét.

Topor István