Évfordulók január 23-án

2015.01.22 19:11

1556. január 23-a az emberi történelem legtöbb halálos áldozatot követelő nagy kínai földrengésnek a napja.  A középkori Kína egyik legvirágzóbb tartományában Shensiben (mai Shaanxi) igen sok ember élt. A Richter-skálán körülbelül 8-as magnitúdójú földrengés szinte percek alatt döntötte romba a tartományt. Városok váltak a földdel egyenlővé több száz kilométeres körzetben. A földrengést további kilenc tartományban, Anhui, Gansu, Hebei, Hubei, Henan, Hunan, Shaanxi, Shandong és Shanxi területén is. A feljegyzések 830 ezer civil állampolgár és katona haláláról szólnak, ezzel a számmal a kínai katasztrófa a mai napig a legtöbb áldozatot követelő földrengésnek számít.

425 évvel később ugyancsak január 23-án Kína Szecsuán tartományában regisztráltak 6.8-as földrengést. Ez az eset 150 ember halálát okozta, több százan megsérültek.

1647. január 23-án I. Károly angol királyt eladták a parlamentnek.  Archibald Campbell, Marquess of Argyll I. Károly anglikán egyházpolitikáját ellenző skót nemes, a presbiteriánusok vezetője 400.000 fontért kiszolgáltatta az uralkodót az angol parlamentnek. Károly 1646-ban menekült Skóciába, ahol megígérte a skótoknak, hogy három évre engedélyezi a presbiteriánus egyházi szervezetet, ha megmentik őt a parlamenti seregek elől.

1767. január 23-án megjelent Mária Terézia Úrbéri pátense, amely országosan szabályozta a jobbágyok földesúri szolgáltatásait. A rendelet a föld minőségétől függően megszabta a jobbágytelek nagyságát, amely átlag 18 katasztrális hold szántóföldet, 7 holdnyi rétet, ¾ hold belső telket jelentett. Előírta a pátens a jobbágy termény-, pénz-, és munkaszolgálatát. A robot mértéket egész telek esetén évi 52 igás, illetve 104 kézi robotnapban határozta meg. A zsellérek 18, a házatlan zsellérek 12 nap robottal tartoztak uruknak.

Nagydorog urbáriuma

Topor István