Évfordulók január 22-én

2015.01.21 16:30

1823. január 22-én készült el a Hymnus tisztázatával a szatmárcsekei udvarház dolgozószobájában Kölcsey Ferenc. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük A magyar kultúra napját.

Kölcsey hat évig őrizte íróasztala fiókjában művének kéziratát, mígnem 1829-ben az Auróra című folyóirat nyomtatásban leközölte. 1844-ben Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot írt ki a Himnusz megzenésítésére. A beérkezett pályaművek közül az "Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon.
Kölcsey"
jeligéjű pályázatot hirdette ki győztesnek a zsűri. Mint kiderült a pályamű zeneszerzője a színház karmestere, Erkel Ferenc volt. A nyertes művet a Nemzeti Színházban mutatták be először 1844. július 2-án. A bemutató alkalmából így írt a Honderű című lap: "...Most csak az van hátra, hogy Erkelünk' gyönyörű hymnusát többször adassék alkalom hallani, megismerni, megtanulni, annak jelessége kezeskedik, hogy az nem sokára a legnagyobb népszerűséget vivandja ki magának, s valódi magyar néphymnussá válandik..."

1903 előtt az állami himnusz az osztrák császári himnusz volt. Megjegyezendő, hogy Kölcsey verse előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a protestáns magyarságé a Tebenned bíztunk eleitől fogva kezdetű, Isten
az örökkévaló hajlék
című 90. zsoltár volt. Sokat és szívesen énekelték a különféle hatóságok által többször is betiltott ún. Rákóczi-nótát is, amelyet Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésített. Kölcsey Hymnusát maga a magyar nemzet tette saját himnuszává. 1903-ban az országgyűlés csak elismerte hivatalosságát. Az országgyűlés elfogadott egy 2 paragrafusból álló törvényjavaslatot, "az egységes magyar nemzet himnuszáról". Ennek 1.§ szerint :"Kölcsey himnusza az egységes magyar nemzet himnuszává nyilvánítattatik", a 2.§ pedig
meghatározta, hogy a törvény 1903. augusztus 20-tól lép hatályba. Ezt a törvényt azonban I. Ferenc József magyar király soha nem szentesítette. A magyar himnusz az egyetlen állami himnusz a világon, amelyet 1990-ig semmilyen törvény, sem uralkodó, kormány vagy országgyűlés nem tett kötelező érvényűvé.

1849. január 22-én Perczel Mór tábornok Szolnoknál győzelmet aratott Ottinger tábornok csapatai felett. Perczel január 10-től csaknem 16000 főnyi hadtestével a Pestről Debrecenbe vezető utat fedezte Karcag-Törökszentmiklósnál a császári fősereggel szemben. Ez a sereg aratott Szolnoknál győzelmet aratott január
22-én. Ugyanezen a napon a Zemplén megyei Tarcalnál Klapka György ezredes csapatai vereséget szenvedtek Schlik altábornagy hadtestétől.

1863. január 22-én vérbe fojtották a Kongresszusi Lengyelország oroszok elleni felkelését. A január 10-én kezdődött felkelést könyörtelen megtorlás követett. Az addig fennálló korlátozott lengyel önrendelkezést teljesen megszűntették. A vezetőit kivégezték, számos hazafit pedig Szibériába deportáltak. Megkezdődött a könyörtelen oroszosítás. Többek között betiltották a lengyel nyelv használatát. Oroszország és Porosz ország elnyomó intézkedésekben állapodott meg.

1931. január 22-én Bécsben elhunyt boldog Dr. Batthyány-Strattmann László, a "szegények orvosa".

Korának különös alakja volt, főnemesi (herceg) rangja ellenére polgári foglalkozást választott: orvos lett. Diplomás orvosként, klinikai sebészeti gyakorlata közben kezdett kórházépítésbe. Magyarország első korszerűen felszerelt 24 ágyas vidéki kórházát 1902-ben Köpcsényben nyitotta. Rövid idő alatt olyan népszerű lett az intézmény, hogy a MÁV különvonatot indított a kis nyugat-magyarországi faluba. Vagyonának nagyobbik részét a szegények gyógyítására fordította. Receptjeit, a felírt szemüveget a gyógyszerészek és a látszerészek ingyen beváltották, hiszen László doktor minden hónap végén egy összegben rendezte a számlát. A trianoni szerződés
értelmében Köpcsényt Ausztriához csatolták. A szegények orvosa ekkor birtokainak nagy részét is elveszítette. Körmendi kastélyába költözött népes családjával (tíz gyermeket neveltek fel mélyen Isten-hívő szellemben, és
nagy-nagy szeretetben), és itt rendezte be új kórházát is a szembetegek számára. Napi 80-100 beteget látott el feleségével együtt, aki egyben az asszisztense is volt. Műtéti technikája elismerést váltott ki szakmai körökben.
Számos társaság tagjai sorába választotta, de ő ritkán látogatta üléseiket. Minden idejét a gyógyításnak szentelte. Batthyány-Strattmann László fiatalon, súlyos szenvedések után hunyt el. Már másfél évtizeddel a halála után elindították boldoggá avatási ügyét, de a kommunista diktatúra alatt a folyamat hosszú időre
megtorpant. A rendszerváltás után elindított perújrafelvétel, és az azt követő eljárás eredményes volt. Dr. Batthyány Strattmann Lászlót 2003. március 23-án, II. János Pál pápa boldoggá avatta.

Topor István