Évfordulók január 20-án

2014.01.19 17:53

 

1270. január 20-án Pilisszentkereszten elhunyt Boldog Özséb szerzetes az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálos rend megalapítója. Özséb huszonnégy évet töltött a Pilisben, húsz éven át szervezte, irányította, kormányozta rendjét. Remete Szent Pál oltalma alá helyezte, mert mint első remete ő volt ennek az életformának az elindítója. A legendák szerint halálos ágyán Özséb a szabályok pontos megtartására, testvéri szeretetre és jó példaadásra buzdította testvéreit. Jézus és Mária nevével ajkán lehelte ki lelkét. Az általa alapított templom sírboltjában temették el. Oda kerültek tanítványai s későbbi utódai is: Benedek és István rendfőnökök. A pálos rendről és más Magyarországon működő szerzetesrendekről lásd: http://korok.webnode.hu/products/szerzetesek-es-szerzetesrendek-magyarorszagon-2-resz/ 
 

1823. január 20-án Alsósztregován megszületett Madách Imre költő, drámaíró.

Régi nemesi családból származott. Gimnáziumi tanulmányait a váci piaristáknál fejezte be. 1837-től a pesti egyetemen bölcsészetet, majd jogot hallgatott. Pesti tartózkodása során ismerte meg első szerelmét, barátjának, Lónyay Menyhértnek húgát, Etelkát. A hozzá írt, reménytelen szerelmét megéneklő verseit Lantvirágok címmel 1840-ben adta ki. Pesti tanulóévei idején írásaival többször felkereste a korszak legrangosabb szépirodalmi folyóiratát, a Vörösmarty Mihály szerkesztésében megjelenő Athenaeumot. 1840-ben visszament Nógrád vármegyébe, joggyakorlatot folytatott. 1846-tól 1849-ig megyei főbiztos volt. 1848-ban egészségi állapotára való tekintettel lemondott állásáról. Lírai költeményeken kívül ebben az időben készült drámái (Commodus, Nápolyi Endre, Csák végnapjai, Férfi és nő, Csak tréfa, Mária királynő), elbeszélései (Krónika két pénzdarab sorsáról, Ecce homo, Hétköznapi történet). 1845-ben ismerte és szerette meg a bihari alispán lányát, Fráter Erzsébetet, akit családja, így elsősorban édesanyja és barátai heves tiltakozása ellenére feleségül vett. A házasság megkötése után a csesztvei családi kastély magányába visszahúzódva hat boldog évet töltött feleségével. Később Csesztvéről Sztregovára költözött. A szabadságharcban szívbaja miatt nem tudott részt venni. A szabadságharc bukása után menedéket adott Kossuth Lajos személyi titkárának, Rákóczy Jánosnak, ezért egyévi börtönbüntetést szenvedett. Mialatt Pozsonyban és Pesten fogságban volt, felesége, nem bizonyíthatóan, hűtlen lett hozzá, amiért 1854-ben elvált tőle, s három gyermekével (Jolán, Aladár, Ára) együtt anyjához költözött. Költői pályájának fő művéhez, Az ember tragédiájához 1859-ben kezdett hozzá és 1860-ra fejezte be.  1860 – 61-ben még megírta Mózes című drámáját, melyben a zsidóság bibliai példájával biztatta szabadsága kivívására nemzetét. Tündérálom címmel újabb drámai költemény írásába kezdett, de 1864-ben bekövetkezett halála miatt ez töredékben maradt.

1942. január 20-án vette kezdetét a wannsee-i konferencia, amelyen Reinhard Heydrich a Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetője az összegyűlt 14 náci vezetővel együtt megvitatta a Hitler által már korábban megsemmisítésre ítélt európai zsidóság elpusztításának ” gyakorlati kivitelezését”. A „végső megoldás”, azaz  az Endlösung der Judenfrage a korábban már Hitler által meghozott döntés gyakorlati megvalósítás különböző módozatait volt hivatott egyeztetni,, valamint a az egyes feladatok végrehajtásának személyi kérdéseit is rögzítették. A tanácskozásról Adolf Eichmann jegyzőkönyvet készített, amelyet az ellene folyó 1961-es perben a bíróság fel is használt.

Ugyanezen a napon tett látogatást Budapesten Keitel tábornagy, a német fegyveres erők főparancsnoka. Tárgyalásainak eredményeképpen a magyar kormány kötelezettséget vállalt a 2. magyar hadsereg felállítására és a német erők támogatására a keleti hadszíntéren történő bevetésére. A hadsereget rövid idő alatt felállították és április elején elkezdődött frontra vonulásuk.

1945. január 20-án Moszkvában a Gyöngyösi János külügyminiszter vezette magyar küldöttség és a szövetséges nagyhatalmakat képviselő Vorosilov marsall aláírták a magyar fegyverszüneti egyezményt. A megállapodás értelmében hazánk kötelezettséget vállalt, hogy visszavonja csapatait és a magyar közigazgatást az 1937. december 31-i határok mögé; 8 nehéz fegyverzettel ellátott gyalogos hadosztállyal bekapcsolódik a németek elleni harcba. A Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának 300 millió dollár értékben jóvátételt fizet. Feloszlatja az összes németbarát és fasiszta politikai, katonai és félkatonai szervezeteket. Betiltja a szövetségesek elleni propagandát. A megállapodás tartalmazta azt is, hogy a békekötéséig Szövetséges Ellenőrző Bizottságot állítanak fel az egyezmény végrehajtásának nemzetközi ellenőrzésére.

Topor István