Évfordulók január 13-án

2015.01.12 15:05

1173. január 13-án súlyos trónviszályok idején Mikó kalocsai érsek a pápa megbízásából Székesfehérvárott királlyá koronázta III. BÉLÁT. Azért nem az esztergomi ések aki ekkor LUKÁCS volt, mert az megtagadta a szertarás elvégzését. II. Géza halála után mindkét öccse, István és László is király akart lenni, de Lukács Géza fiát, III. Istvánt támogatta, aki fiatalon meghalt. Őt idősebb öccse, a Bizáncban nevelkedő Béla herceg követhette törvény szerint, ám Lukács és Eufrozina anyakirályné a fiatalabb fiút, Gézát szerették volna trónra juttatni, Béla erélyes fellépésének köszönhetően sikertelenül. Így történt, hogy ezt a koronázást a kalocsai érsek végezte, bár élt a megválasztott és nagyhatalmú esztergomi érsek is.

1522. január 13-án kötött házasságot II. (JAGELLÓ) LAJOS magyar király és HABSBURG MÁRIA. A két fiatal egymásba szeretett, ráadásul mindketten nyertek a házasságon. Az okos és művelt Mária mindenben segítette férjét, akinek könnyebbséget jelentett a támogatás. II. Lajos II. Ulászló nehezen várt egyetlen fiaként jött világra. Gondos nevelésének köszönhetően hat nyelven beszélt, s tanították mindenre, amit egy uralkodónak tudnia kell. Apja két éves korában megkoronáztatta, így tízévesen a gyermek zökkenőmentesen király lett. Mária Habsburg-házi főhercegnő anyja "Őrült" Johanna kasztíliai királynő, apja "Szép" Fülöp osztrák főherceg volt. Gyermekként jegyezték el a magyar trónörökössel, s annak haláláig szeretetben éltek együtt. Gyermekük nem született. A magyar királyné Mohács után özvegységre jutva haláláig, 1555-ig Németalföld kormányzója volt.

1568. január 13-án a tordai katolikus templomban Európában elsőként hirdettek vallásszabadságot. A szabadság négy keresztény vallásra a katolikusra, a reformátusra, az evangélikusra és az unitáriusra vonatkozott. A határozat lényege, hogy vallása miatt senki sem üldözhető. "Természetesen" nem tartották be!

1847január 13-án halt meg HABSBURG JÓZSEF Magyarország nádora, a Habsburg-ház ún. magyar ágának megalapítója, II. Lipót fia. Bátyja, I. Ferenc nevezte ki Magyarország császári helytartójává, ezután megtanult magyarul. Közkedvelt volt, ezért 1796-ban a pozsonyi országgyűlésen a rendek nádorrá választották. Sokat tett az ország felemelkedéséért, a főváros fejlesztéséért. Bővítette a Nemzeti Múzeum és a Széchényi Könyvtár gyüjteményeit, bőkezű mecénás volt. Első felesége Alexandra Pavlovna Romanova, az orosz cár leánya volt, aki 18 évesen, első gyermeke születésekor halt meg. Sok írásmű született legendássá vált szerelmükről. A nádor később még kétszer nősült, öt gyermeke érte meg a felnőttkort.

Márk Éva