1587. február 8-án a Fotherinhay vár egyik termében, 300 meghívott vendég jelenlétében kivégezték Stuart Máriát, aki egyhetesen lett a skótok királynője. Az angolok, akiknek már régóta fájt a foguk Skóciára, VIII. Henrik fiát, VI. Edwardot akarták Stuart Máriával összeházasítani. Skóciának azonban egy cseppet sem volt kedvére az angol terv, ezért franciabarát politikába kezdtek, melyet egy friggyel meg is erősítettek: Ferenc francia trónörökös 16 évesen elvette az ugyanannyi éves Máriát. Alig két évvel az esküvő után azonban II. Ferenc francia király meghalt, így Mária visszatért szülőföldjére.
Mária uralkodása nem igazán volt figyelemreméltó, a magánélete viszont annál inkább. Ferenc halála után egyik közeli rokonába, Lord Darnley-be szeretett bele, de néhány hónap lángolás után az áldott állapotban lévő skót királynő már igyekezett a férfitől megszabadulni. Szeretője segítségével, apró bonyodalmak árán ugyan, de ez sikerült is. Mária azonban elkövetett egy súlyos hibát. Az egész ország tudta, hogy Bothwell grófja felel Darnley haláláért, ennek ellenére Stuart Mária mégis hozzáment a gyilkoshoz. Az alattvalók számára ez felért egy beismerő vallomással. A lordok összefogta a királynő ellen és börtönbe vetették. Stuart Máriának a fogságból egy rajongója szerelmét kihasználva sikerült megszöknie. Kalandos szabadulása után egész életét megpecsételő, végzetes döntést hozott: unokatestvérétől, Erzsébettől kért menedéket. Az angol királynő Máriát egy vidéki kastélyában szállásolta el, persze diszkrét ellenőrzés alatt. Az angol trónra áhítozó Stuart Mária azonban egy Erzsébet ellen irányuló összeesküvésbe keveredett, amiért életével kellett fizetnie.
1828. február 8-án született Nantes-ban Jules Verne francia író.
Az ifjú Jules gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, legjobban a matematika, a földrajz és az irodalom érdekelte. 11 éves korában romantikus kalandvágyának engedve megszökött otthonról, s hajósinasnak szegődött egy Indiába tartó vitorlásra. Szerencséjére apja még időben leszedte a hajóról. Az érettségit követően apja kívánságára Párizsba ment jogot tanulni, 1851-ben diplomát is szerzett. Már az egyetemi évek alatt kapcsolatba került irodalmi körökkel, megismerkedett Hugóval és Dumas-val, s a színház világa is egyre jobban vonzotta. 1852-től a Théatre-Lyrique titkára volt, s egymás után írta a könnyed és sikeres bulvárdarabokat, operetteket, számos sanzon is bizonyította költői vénáját. 1857-ben, szülei kiházasítási szándékainak ellenállva, feleségül vett egy kétgyermekes özvegyet s hozományából tőzsdeügynöki állást vásárolt. A munka mellett tovább írt, ám figyelmét ekkor már a kor tudományos-technikai újdonságai, felfedezései kötötték le. 1862-ben megismerkedett Jules Hetzel kiadóval, akivel szerződést kötöttek: eszerint az író évenként két regényt ír, melyeket a kiadó Rendkívüli utazások sorozatában jelentet meg. A mindkét fél számára gyümölcsöző kapcsolat első "terméke" az 1863-ban megjelent Öt hét léghajón című regény volt, mely példátlan sikert aratott, egy éven belül 11 nyelvre is lefordították. Ezt követte a Hatteras kapitány és az Utazás a Holdba. Tőzsdei munkáját feladva Verne végleg az írás mellett kötelezte el magát: olvasott, jegyzetelt és írt, valóságos írói üzem volt a háza. A munka mellett a hajózás volt fő szenvedélye, három jachtját 1861-ben született Michel fia után nevezte el: Saint Michel I., II. és III. 1870-ben a család Amiens-ben telepedett le, ahol az író közéleti szerepet is vállalt, városi tanácsos volt. 1872-ben neki ítélték a Francia Akadémia díját, 1892-ben pedig megkapta a Becsületrendet.
1990. február 8-án New Yorkban elhunyt Karády Katalin a magyar filmművészet legendás alakja.
Cs. Aczél Ilonánál tanul színészmesterséget, Egyed Zoltán indítja el színészi pályáján. Dekoratív megjelenése, titokzatos, erotikus sugárzású lénye, mély hangja, szuggesztív egyénisége elsősorban filmszerepekben és a pódiumon érvényesült igazán.
A kereskedelmi leányiskolában két osztályt végez el, ezután 1931-ben feleségül megy Vargha Rezső adótiszthez, de az ifjú párnak még abban az évben elválnak útjai. 1936-ban Egyed Zoltán tanácsára kezd el színészetet tanulni Cs. Aczél Ilonánál. Ekkor veszi fel a Karády nevet, mely néven a színpadon először Somerset Maugham - Zoe Atkins "Az asszony és az ördög" című darabjában lép fel a Pesti Színházban 1939 februárjában. Filmezni kezd, és hamarosan a csillagok legragyogóbbika néz le rá, hisz a film hazai királynőjének tekintik jó néhány esztendőn keresztül. De a háború őt sem kíméli. Nemkívánatos személy lesz, dalait betiltják, majd őt magát is letartóztatják három hónapra. Kínozzák, vallatják, fogait kiverik, aztán egy nap szabadon engedik. De ez már nem az a Karády, mint volt korábban. A háború után aztán egyre kevesebbet szerepel. Majd ismét nemkívánatos személy válik belőle, mert hogy a Horthy-rendszer sztárja volt. Vidéki színpadokon léphet csak fel, fűtetlen kultúrházak meszelt falai közt. Részeg alakok sörös üveget hajítanak rá. Rettenetes nyomokat hagy benne a mellőzöttség. Egy nap elhagyja hazáját, ahol őrá már nincs szükség. Dél-Amerikában telepszik le, s tizenöt esztendő múlva jut el az USA-ba. Kalapszalont nyit New Yorkban. De addigra már csak a legenda, a mítosz marad belőle, mert a pályától sok évtizede visszavonult. New York-i otthonában hunyt el. A Bazilikában ravatalozzák fel, s ezrek kísérik utolsó útjára itt Budapesten. 1992-93-ban a Magyar Televízió sorozatot sugárzott, ahol az összes filmjét levetítették. Balcsó András rendező 2001-ben bemutatott filmjében pedig, a "Hamvadó cigarettavég"-ben állít emléket a legendás színésznőnek.
Topor István
|
|
