A NAP IDÉZETE: "...úgy látszik a magyarnak hiába írták a történelmet. Nem okul semmin. Még csak saját kárán sem." KOSSUTH LAJOS
Február 3. BALÁZS napja. A bizonytalan jelentésű nevet tévesen azonosították a bizánci Bazileusszal, ugyanis római eredetű, származhat a "nyájas" vagy "kicsi" szavakból. SZENT BALÁZS életéről kevés adat maradt fenn. Ő a védőszentje a különböző gégebajokban és sok egyéb betegségben (vérzések, kelések, pestis) szenvedőknek, továbbá az orvosoknak, takácsoknak, fúvósmuzsikusoknak, de ő védelmezte a háziállatokat is a farkasoktól.
1116. február 3-án halt meg az Árpád-kor egyik legjelentősebb uralkodója "KÖNYVES" KÁLMÁN, I. Géza idősebb fia, SZENT LÁSZLÓ unokaöccse. Születésétől lehettek testi fogyatékosságai, mert apjuk halála után I. László nem őt, hanem öccsét, ÁLMOS herceget nevelte trónörökösként, s Kálmánnak a papi pályát szánta, főpapi méltósággal ruházva fel idősebb unokaöccsét. László király halála után azonban Kálmán nem fogadta el nagybátyja döntését a trónutódlásról, amiért is trónviszály tört ki. Mivel a főurak többsége Kálmán mellett sorakozott fel, Álmos engedni kényszerült, így Kálmánt 1096. tavaszán megkoronázták. Egész uralkodására rányomta bélyegét öccsével való hatalmi harca, melynek utolsó stációja a sokadik megbocsátás után, hogy Álmost és kisfiát BÉLÁT - hogy uralkodásra alkalmatlanná legyenek - megvakíttatta. Folytatta I. László politikáját, de megszüntette a dukátust és emelte az adókat, vámokat. Szigorúan betartatta a magántulajdon védelmére vonatkozó törvényeket, viszont megritkította a halálbüntetést, és ELTÖRÖLTE A KÍNZÁST. Lemondott az invesztitura (a főpapok beiktatásának) jogáról, ám nem engedte, hogy magyarországi püspökök hűségesküt tegyenek a pápának. Megregulázta az országon áthaladó dúló, fosztogató KERESZTESEKET, és 1105-re befejezte Horvátország meghódítását, ahol már korábban királlyá koronáztatta magát, perszonálunióvá alakítva a két országot (Trianonig, ill. a Habsburgok bukásáig). Magánélete nem volt szerencsés: első felesége és ikerfiai egyike korán meghalt. A második asszony, az orosz fejedelem lánya, Eufémia valószínüleg hűtlen volt hozzá, ezért hazazavarta (ennek kit tudja kitől szaármazó fia, Borisz, később trónkövetelőként lépett föl, sikertelenül). Bizonytalan születési idejét figyelembevéve kb. 42 évet élt.
1837. február 3-án született SZÉCHENYI BÉLA, a "legnagyobb magyar" fia, aki beutazta Európát, Afrikát, Amerikát, s utazásairól beszámolókat írt. Sokat foglalkozott a Fertő, a Hanság és a Rába szabályozásával, e téren a mai tájvédelem elvei szerint is helyeselhető gondolatmenetet képviselt.
Márk Éva
|
|
