Évfordulók február 26-án

2015.02.25 17:54

1543. február 26-án a Kolozsvárott tartott erdélyi országgyűlés katonai segítséget kért I. Ferdinánd
királytól
, de elhatározta, hogy végszükség esetén csatlakozik a királyság ellen tervezett török hadjárathoz. Ugyanezen országgyűlés Izabella királyné hatalma alá rendelte Fráter György helytartót.

1849. február 26-án kezdődött és 27-én magyar vereséggel végződött a kápolnai ütközet. A Dembinski
altábornagy vezette honvédsereg vereséget szenvedett a túlerőben lévő Windischgrätz tábornagy vezette császári csapatoktól. A vereséget szenvedett magyar hadsereg a Tisza bal partjára vonult vissza.
Windischgrätz jelentése alapján Ferenc József császár abban a hitben, hogy ezzel az ütközettel megsemmisítették a magyar ellenállást, március elején kiadta az olmützi (oktrojált) alkotmányt.

I. Ferenc József 1861. február 26-án bocsátotta ki a Habsburg Birodalom átszervezéséről szóló úgynevezett februári pátenst. A "birodalmi képviseletről szóló alaptörvény" a birodalmi tanácsot korlátozott
jogkörű testületté formálta. Kétkamarás birodalmi gyűlést hozott létre, amelyet törvényhozói jogokkal ruházott fel. A birodalmi gyűlés a tartományi gyűlések fölé - az így kezelt magyar országgyűlés fölé is - rendeltetett. Az
államhatalom legfőbb eszközei továbbra is az uralkodó kezében maradtak. Az uralkodó korlátlan joga maradt a külügy és a hadügy irányítása, a fegyveres erőkkel való rendelkezés, és a költségvetés ügyében sem dönthetett a tanács. A birodalmi gyűlés alsóházába az egyes országgyűlések delegáltak képviselőket: a
343 helyből Magyarországot 85 illette meg, Erdélyt 26, Horvát-Szlavónországot 9. A pátens az osztrák tartományokban az alkotmányosság igen szűk, de mégiscsak létező formáját valósította meg. Az olaszok és a magyarok szembefordultak vele, mert nemzeti önrendelkezésüket
sértette az összbirodalmi kormányzás elve.

1808. február 26-án született Boka Károly debreceni cigányzenész. Kossuth Lajos kedvenc cigányprímása. Az 1848-as szabadságharcban nagyon sok cigány harcolt. Ki kardal, puskával, ki a muzsikájával. Cigánybandák buzdították a harcoló katonákat, és meneteltek a csapatok élén, vagy vidították fel bánatukban a bajtársaikat.

Mivel a tiszti karhoz tartoztak, ugyan olyan gúnyát viseltek, mint a tisztek. A csatában a hadtestek élén a prímás húzta elől a bandájával, és arra meneteltek. Az osztrákok orvlövészei külön pénzjutalmat kaptak azért, ha kilőttek egy szabadságharcos tisztet. Mivel sok prímás esett áldozatul, így személyesen Boka Károly kért
kihallgatást Kossuth Lajostól és kérte, hogy a prímásoknak kék felső zubbony viselését engedélyezze, mivel ők vannak kitéve a legnagyobb veszélynek. Így majd látják az osztrák mesterlövészek, hogy csak egy szegény muzsikus roma húzza ott elől. Kossuth elnevette magát és engedélyezte. A romák - hogy biztosan, és jól láthatóan tudtára hozzák az ellenséges oldal katonáinak, hogy nem tisztek - még a mente ujjától is megszabadultak.

Boka Károly bandája Debrecen zenei életéből is kivette részét. Népszínművek zenei kíséretét adták, vígjátékok zenei dalbetéteit ők játszották. 1856. július 23-án megalakult a debreceni cigányzenészek céhe, amelynek első céhmestere Boka Károly lett. Népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a krónikák beszámolói szerint
temetésén több mint tízezer ember vett részt.

Topor István