Évfordulók február 21-én

   FEBRUÁR 21. Az Anyanyelv Nemzetközi Napja. Bangladesi javaslatra 1999-ben nyilvánította ünneppé az UNESCO annak emlékére, hogy 1952-ben Dakkában az anyanyelvükért tüntető diákok közül ötöt megöltek a rendőrök. Bangladesben a lakosság többsége a bengáli nyelvet beszéli, de akkor az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé. Az urdu csaknem megegyezik a hindi nyelvvel, csak szókincsük és írásuk is különbözik. Az urduban sok arab eredetű szó található a muzulmán vallás következtében. A bengáli vagy b á n g l á nyelv a szanszkritból ered, egyike a világ legtöbbek által beszélt nyelvének. Ma a hindi és az angol mellett ez az ország hivatalos nyelve.

1277. február 21-én az erdélyi szászok vizaknai ALARDUS fia JÁNOS (Gaan) vezetésével kifosztották Gyulafehérvárt és felégették a tatárjárás pusztításaiból újjáépült székesegyházat. János geréb tisztséget viselő apja (aki a tizedfizetés megtagadására bíztatta népét), kivégzése miatt támadt a joghatóságát a szászokra is kiterjesztő monoszló nembéli PÉTER erdélyi püspök székhelyére.

1711. február 21-én hagyta el Magyarországot II. RÁKÓCZI FERENC. Lengyelország felé indult, ahol kétszer is felajánlották neki a koronát, de nem fogadta el. Előbb Angliába, majd Franciaországba ment, ahol XIV. Lajos haláláig nagy kegyben élt. Ezután a törökök hívták, akik a Habsburgok ellen akarták felhasználni, ám a tervek sikertelenül végződtek, így a fejedelem esélyei is csökkentek. A szultán ennek ellenére tisztes életet biztosított neki és a vele bujdosóknak Rodostóban. Halála után szívét a francia  Yerres város templomi temetőkertjében helyezték el ezzel a felirattal: "E KOLOSTOR TEMETŐJÉBEN FEKSZIK A SZENT ÉLETŰ II. RÁKÓCZI FERENCNEK, ISTEN KEGYELMÉBŐL A SZENT RÓMAI BIRODALOM HERCEGÉNEK, ERDÉLY FEJEDELMÉNEK, A MAGYAR KIRÁLYSÁG RÉSZEI URÁNAK, S A SZÉKELYEK GRÓFJÁNAK SZENT SZÍVE, KI AZ ISTENI GONDVISELÉS CSODÁLATOS RENDELÉSÉBŐL AZ ÉLET KÜLÖNFÉLE VISZONTAGSÁGAIN KERESZTÜL VEZÉRELTETVE ELNYUGODOTT AZ ÚRBAN, A BOSZPORUSZ MELLETTI RODOSTÓBAN, A VILÁG ÜDVÉNEK 1735. ÉVÉBEN ÁPR. HÓ 8. NAPJÁN , ÉLETÉNEK 59. ESZTENDEJÉBEN." Testét végakaratának megfelelően MIKES KELEMEN temettette ZRÍNYI ILONA mellé.

1825. február 21-én született GÖRGEY ISTVÁN történetíró, Görgey Artúr testvéröccse. 1848-ban beállt közkatonának, de hamarosan bátyja segédtisztje lett, végig szolgálta a szabadságharcot. Világos után közlegényként sorozták be, ahonnan csak 1852-ben távozhatott, s ezután ügyvédként, majd közjegyzőként működött. ÉLMÉNYEK ÉS BENYOMÁSOK c. munkájában cáfolta a fivérét ért vádakat. "Ritkán volt két testvér élete oly szorosan egymással összeszőve, mint a magyar forrdalom elbukása után is Görgey Artúré és az enyém" - írta "Görgey Artúr a száműzetésben" c. eredeti levelek felhasználásával készült könyvében. Főbb művei: A móri csata; Görgey Artúrról; Kossuth és Görgey;

Márk Éva