Évfordulók február 19-én

2015.02.18 18:23

Torkos csütörtök. Az ország különböző tájegységein más-más néven is ismerik. Így nevezik például zabálócsütörtöknek, vagy zsíroscsütörtöknek is ezt a régi magyar népszokást. Ideje a farsang farkát követő hamvazószerda utáni nap. A hamvazószerdán kezdődő 40 napos böjtöt torkos csütörtökön felfüggesztették egy napra, ilyenkor fogyasztották a farsangról megmaradt ételeket, kötelező volt a torkoskodás, fánkot és más zsíros ételeket készítettek. Húsvétig ez volt az utolsó alkalom a kiadós, "torkos" étkezésre.

1906. február 19-én Nyiri Sándor vezérőrnagy, mint a fehérvári honvédkerület parancsnoka teljhatalmú királyi biztosként az 1905-1906-os magyarországi belpolitikai válság mintegy záró aktusaként
karhatalommal feloszlatta a magyar országgyűlést.
Az országgyűlés épületét katonák szállták meg. Később a bécsi 25. gyaloghadosztály parancsnoka, 1910-től a magyar királyi testőrség testőrfőhadnagya és házparancsnoka lett, utóbbi tisztségét haláláig betöltötte.

1910. február 19-én Nemzeti Társaskör és a gróf Andrássy Gyula által föloszlatott Alkotmánypárt
tagjaiból
megalakult a Nemzeti Munkapárt, amely kormánypártként 1918. október 31-ig létezett. A párt az 1867-es kiegyezés híveit egyesítette gróf Tisza István vezetésével. Céljuk a dualizmus megtartása, külső és belső megerősítése. Tömegbázisát a nagy- és középbirtokosok, a tőkések, az állami és vármegyei tisztviselők adták. Amikor I. Ferenc József 1910 januárjában Khuen-Héderváry Károlyt nevezte ki miniszterelnökké,
a hatalomba segítette Tisza István híveit, akik a kormány támogatására létrehozták a Nemzeti Munkapártot.

Topor István