Évfordulók február 15-én

2014.01.26 21:48

1368. február 15-én született Luxemburgi Zsigmond magyar, cseh és német-római király, majd császár, Nagy Lajos királyunk leányának Mária királynőnek a férje. (Személyükhöz kapcsolódik honlapunkon a http://korok.webnode.hu/products/az-utolso-anjouk-magyarorszagon-1/ található írás.) Gyenge hadvezér, de kiváló diplomata volt, a konfliktusokat igyekezett tárgyalóasztalnál rendezni. Nehezen sikerült magát elfogadtatni a magyarokkal, de lassan elismerték uralkodói érdemeit (főleg az utókor). Igyekezett bevonni a köznemeseket és a polgárokat döntéseibe, rendszeressé tette az országgyűléseket. A fokozódó török támadásokra Nikápolynál próbált visszavágni 1396-ban, ám vereséget szenvedett, mire nekiállt a déli végvárvonal kiépítésének. A 38 évig fennálló egyházszakadást, az akkor épp három pápa okozta széthúzást a konstanzi zsinat összehívásával oldotta fel. Előfordult, hogy évekig nem látták Magyarországon, ettől függetlenül élete végéig magyarnak vallotta magát, magyar ruhákban járt, ha tehette magyarul beszélt, magyar urakkal vette magát körül, s úgy végrendelkezett, hogy bárhol éri a halál szállítsák haza, és temessék Váradon Mária királynő mellé, Szent László közelébe.

1440. február 15-én Szécsi Dénes egri püspököt esztergomi érsekké nevezte ki IV. Jenő pápa. Az érsek három magyar királyt is megkoronázott: V. Lászlót, I. Ulászlót és Mátyást.

1833. február 15-én volt a Bánk bán ősbemutatója Kassán, a megírása után 18, Katona halála után 3 évvel. Katona Józef 1791-ben született Kecskeméten. Édesapja - művelt takácsmester, aki verseket is írt - nagy súlyt fektetett fia taníttatására. Ügyvédnek tanult, közben történelmi tanulmányokkal foglalkozott és esténként magyar színielőadásokra járt. Békési József néven segédszínésznek állt, drámákat fordított és írni kezdett, de a társulat a pénztelenség miatt feloszlott, ő pedig visszaköltözött Kecskemétre és aljegyző lett. Viszonzatlan szerelemmel vonzódott Dérynéhez, csalódottságának egy vígjátékban adott hangot. Az 1814-ben íródott "A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között" bemutatóját épp Déryné akadályozta meg, mert magára ismert a főhősben. Az Erdélyi Múzeum pályázatára 1815-ben küldte be a Bánk bánt, amit a meghosszabbított határidő után sem említették meg (lehetséges, hogy a postán elkallódott).

Márk Éva