Évfordulók február 14-én

2016.02.13 15:12

   A NAP IDÉZETE: " A szükség törvényt bontat majd velünk." TÁNCSICS MIHÁLY

  Február 14. BÁLINT napja. A név a latin Valentinus családnévből ered, a szó - valens - jelentése: erős, egészséges. Magyar nyelvterületen a szép hangzású BÁLINTTÁ formálódott, de mára ünnepe Amerika-majmoló Valentin nappá változott. Az ünnep alapja, hogy SZENT BÁLINT a szerelmesek, lelkibetegek és epilepsziások védőszentje; III. sz.-ból eredő neve azt jelenti: erősnek lenni.

  1458. február 14-én vonult be fényes kíséretével Budára I. MÁTYÁS, hogy a Boldogasszony templomban (a mai Mátyás templom) királlyá avassák. Megkoronázására csak 1464-ben került sor, a Szent Korona visszaszerzésekor, Székesfehérvárott. A 16. születésnapját kilenc nappal később ünneplő ifjú rögtön ezután megszervezte a királyi uradalmak budai udvarbíróságát, melyben az uradalmi bevételeket kezelő udvarbírót nem rendelte alá a kincstartónak. Kiskorúsága miatt az országgyűlés nagybátyját SZILÁGYI MIHÁLYT nevezte ki mellé kormányzónak, ő azonban már ekkor megmutatta oroszlánkörmeit: nem tűrte a gyámkodást, s még az év őszén elfogatta és bezáratta önkényeskedő bácsikáját.

  1530. február 14-én lett ERDÉLY vajdája somlyai BÁTHORY ISTVÁN, a majdani fejedelem apja. Haláláig SZAPOLYAI JÁNOS híve volt, aki már királyként nevezte ki őt a tisztségre. A szászokat Ferdinánd hűségéről fegyverrel kényszerítette I. JÁNOSHOZ, Torda városát pedig engedetlenségéért fölégette.

  Márk Éva