1141. február 13-án halt meg II. (Vak) Béla. Halála előtt nemsokkal fölvette a Ráma királya címet jeléül annak, hogy újabb délszláv terület került a magyar korona fennhatósága alá. Három nappal a vak uralkodó halála után fiát, II. Gézát koronázták királlyá.
1800. február 13-án született Brassai Sámuel nyelvész, filozófus, természettudós. Apja tanító, majd Torockószentgyörgyön unitárius pap volt, fia itt jött világra. A szász eredetű család eredeti neve Welmer volt, új lakóhelyükön ragasztották rájuk a Brassai nevet. Apja tanítványaként elsajátította az önálló gondolkodást és rendkívüli műveltségre tett szert. Jóideig főúri családoknál nevelősködött, majd a kolozsvári unitárius kollégiumhoz szegődött. A szabadságharc alatt honvédnak állt, fegyverforgatásra oktatta a fiatalokat. A bukás után Pestre menekült ahol magániskolában tanított, majd 1859-ben visszatért Kolozsvárra. Széles látókörű, rendkívüli tudású ember volt. Matematika, történelem, irodalom, nyelvészet, földrajz, fizika, kémia, esztétika, közgazdaságtan... minden érdekelte és értett is mindenhez. Az egyik legtermékenyebb tankönyvíró volt. Több nyelvet - köztük a szanszkritot - azért tanult meg, hogy irodalmukat eredetiben olvashassa. A fordításról az volt a véleménye, hogy nem szabad szolgamód követni az eredetit, hanem figyelembe kell venni a magyar nyelv szellemét. Köztiszteletnek örvendett. Állítólagos 100. születésnapján - bizonyos forrás alapján 1797-re tették születését, de ő maga a fenti dátumot erősítette meg - hatalmas ünneplés sorozattal köszöntötték, ami tíz napig tartott. Néhány nappal később halt meg. Kolozsvárott, a házsongárdi temetőben van a síremléke.
1887. február 13-án született Szabadkán Csáth Géza író, zeneesztéta, orvos. Eredeti neve Brenner József volt. A gimnáziumban társaival irodalmi egyesületet alakított. Első írásai a Bácskai Hírlapban jelentek meg, a Budapesti Napló zenekritikusa is volt évekig. Általános orvosi diplomát 1909-ben szerzett; egy évvel később a tbc tüneteit fedezték fel rajta, ezért morfiumot kezdett szedni, s hamarosan függővé vált. Több neves fürdőhelyen dolgozott, majd szanatóriumba vonult elvonókúrára, de nem gyógyult meg. 1914-ben bevonult katonának, amikor kiderült morfinizmusa kényszerelvonóra küldték, egy évvel később felmentették a szolgálat alól. 1919-ben a bajai kórház elmeosztályára került, innen megszökött, hazaérve megölte feleségét, majd öngyilkosságot kísérelt meg. Megmentették, de újra megszökött a kórházból, ekkor nagybátyja gyógyszertárából mérget lopott és megölte magát.Írásait magyarságtudat és politizálás jellemzi, vonzódott a szimbolizmushoz, a freudizmushoz, nagy hatással volt rá a pszichoanalitika. Unokabátyja Kosztolányi Dezső "hármasművésznek" nevezte, mert a szépirodalom mellett a zene és a képzőművészet is erőssége volt.
1911. szeptember 11-én szabadult meg démonaitól ez a sok adottsággal rendelkező, tehetséges ember.
1999. február 13-án halt meg Heckenast Gusztáv történész, Kossuth-díjas pedagógus. Az Eötvös Kollégium tagjaként szerzett történelem-latin szakos oklevelet, majd 1947-ben bölcsészdoktori diplomát. A magyarországi reformációval, majd a Rákóczi-szabadságharccal foglalkozott, ezen belül is a szabadságharc gazdaságtörténetével, de feldolgozza a magyarországi vasipar történetét is. Részt vett az első marxista történelem tankönyvek előkészítésében.
Márk Éva
|
|
